Amalgám tömés eltávolítása. Mire figyeljünk a fogorvosnál?

Amalgám tömés csere

fogszuvasodás ellátásának lehetőségei igen kiterjedtek. A felhasznált technika és anyag a szuvasodás kiterjedésének függvényében változik – és bizony nagyon nem mindegy, melyik esetben mit választ az orvos. Nézzük, melyik mit tud, mikor melyiket kell választani ha amalgám tömés csere áll fenn.

Esztétikus fehér fogtömés

Az első „láthatatlan”, esztétikus tömések körülbelül 50 évvel ezelőtt jelentek meg. Az akkor alkalmazott technológiát azóta nagyon aprólékosan fejlesztették, így jelenleg, a kompozit tömések szinte minden igényt kielégítően alkalmasak a kisebb és közepes fogszuvasodások kezelésére.

A fehér árnyalatú esztétikus fogtömés előnye, hogy általa teljesen természetes, a fogunk színével megegyező restaurációk hozhatók létre. Ezek szabad szemmel szinte észrevehetetlenek. Mind a front, mind az őrlőfogakban egyaránt természetes hatásúak.

Anyaguk elsősorban kompozit, esetleg üveg-ionomer. Az utóbbiak előnye, hogy fluoridtartalmuk révén képesek az újabb szuvasodás létrejöttének megakadályozására, hátrányuk viszont, hogy nagyon sérülékenyek. Az üveg-ionomer fogtöméseket ezért elsősorban tejfogaknál vagy hosszú távú ideiglenes töméseknél alkalmazzuk.

A kompozit tömőanyag egyáltalán nem tartalmaz fémet, így fémallergia esetén is alkalmazható. Szerkezete: nanométeresre őrölt üveg, illetve kerámia szemcsékkel feltöltött műgyanta. A fémmentes tömések fényrekötő tulajdonsággal bírnak, UV lámpa segítségével kötnek meg, elkészítésük nedvesség- és nyálmentes környezetben kell történjen. Ezért fontos, hogy a fogtömés során a fogíny ne legyen gyulladt. Az ínygyulladás kezelése tehát mindig megelőzi a fogszuvasodás kezelését.

A fehér fogtömés előnye az esztétikus megjelenésen túl, hogy a tömést speciális, erős ragasztó rögzíti a foghoz.

Ez lehetőséget teremt arra, hogy sokkal több ép foganyagot megőrizhessen a fogorvos, mint a régi, mechanikailag rögzülő amalgám töméseknél. Ez nagy érték, hiszen a fogtöméseket – mindegyiket – időnként sajnos cserélni kell, amikor ismét újabb foganyag vész el a fúráskor. Nem mindegy tehát, mennyi foganyagból tud a fogorvos gazdálkodni, így a fehér fogtömés nagy előnnyel bír a kérdés kapcsán.

A kompozit nagy hátránya, hogy minimálisan ugyan, de a kötésekor zsugorodik. Ez kedvez a másodlagos szuvasodásnak, időnként tehát ezeket a töméseket cserélni kell. Szintén hátrány a nyálra való erős érzékenység töméskészítés közben. Ezt úgy oldja meg a fogorvos, hogy a töméskészítés kofferdam izolálásban készül el, mely azonban költségesebb megoldás. Igaz, hosszú távon tartósabb fogtömés készülhet így.

Fontos tudni, hogy nagy kiterjedésű szuvasodás esetén viszont nem jó megoldás a kompozit tömés, ilyenkor elsősorban fogbetétet kell választani, ha a fogat hosszú távon szeretnénk megőrizni, melyre a következő szekcióban térünk ki.

Az esztétikus fogtömés készítését követően akár egyből ehetünk, amint az érzéstelenítő hatása elmúlt, ez kb. 2-4 órát jelent. Maga a fogtömés már a rendelőben elkészül, az anyag kémiai módon, fényre véglegesen megköt. Az étkezéssel csupán azért kell várjunk, mert az érzéstelenítés miatti zsibbadás hatására csúnyán megharaphatjuk a nyelvünket vagy félrenyelhetünk.

Betét, azaz az inlay-onlay

Ha nagymértékű fogszuvasodás helyreállítása a feladat, a legjobb megoldás a fogbetét. A betét nem csak kiegészíti a fogat, de a csücskök bevonásával meg is védi a fogat a rágóerő repesztő hatásaitól. A csücsköket is bevonó betét másik neve az onlay. Gyökérkezelés során javasolt minden esetben onlayt készíteni, hogy megelőzzük a gyökérkezelt fogak repedését.

Általában két ülés szükséges a betét elkészítéséhez. Az első alkalommal kitisztítjuk a fertőzött fogüreget és levesszük a problémás fogról a lenyomatot, melyet fogtechnikus készít el, aztán pedig a második alkalommal fixre rögzítjük a betétet. A betét nagy előnye, hogy teljesen pontosan illeszkedik és a helyes szájápolási rutin mellett sokáig biztosít számunkra védelmet, élettartama hosszú. Alapanyaga fogszínű porcelán, vagy kemény kompozit, így nemcsak funkcionálisan, hanem esztétikailag is kiváló megoldást nyújt.

Kerámia vagy műanyag betétek alkalmazása esetén a kémiai kötés már a rendelőben létrejön, így csak az érzéstelenítő hatásának elmúlásáig kell várjunk, hogy ehessünk. Megesik, hogy nem kapunk érzéstelenítőt a ragasztáskor, ebben az esetben rögtön falatok után nyúlhatunk, amint elhagytuk a rendelőt.

A barázdazárás is fogtömés?

A barázdazárás inkább a tömés előszobája – épp azért, hogy a valódi tömést elkerülhessük. A barázdazárást gyermekek még ép, de szuvasodásra hajlamos őrlőfogain végezzük. Célja, megelőzni azt, hogy az őrlőfogak mély barázdáiban megtapadjon az étel és kilyukadjon a fog. A kezelés fúrás nélkül történik, folyékony kompozit anyaggal. A kezelés fájdalommentes.
Fontos tudni, hogy a barázdazárást félévenként ellenőrizni kell, kipattanás esetén javítani, pótolni szükséges.

És a jó öreg amalgám létezik még? Mire figyeljünk az amalgámtömés eltávolításakor?

Fogszuvasodás kezelésére sok megoldás kínálkozik. Igen, a jó öreg amalgám tömés még létezik, de ma már elsősorban az a feladat, hogy ezeket eltávolítsuk a szájból, nem pedig, hogy elkészítsük azokat. A leggyakrabban alkalmazott fogtömés ma a fehér esztétikus kompozit tömés. Amalgám tömés kapcsán a páciensek azok eltávolítása miatt érkeznek a rendelőbe.

Amalgám vagy fehér tömés?

Mennyire tiltott az amalgám tömés?

Az amalgám tömés mára elvesztette létjogosultságát a modern tömőanyagok és megoldások közt. Nem csak technikailag haladta túl a tudomány, de mivel az amalgám higanyt, azaz nehézfémet tartalmaz, amely egy egészséget károsító anyag, ezért alkalmazása egyre inkább háttérbe szorul. Az általános szakmai hozzáállás a forgalomból való teljes kivonását szorgalmazza.

Mi az amalgám jövője?

Az Európai Unió szabályozása szerint egyre szigorúbb feltételekhez kötött a higany felhasználása, tehát ez az amalgám tömések jövőjére is hatással van. 2018 júliusától már például tilos az amalgám tömések alkalmazása 15 év alatti és várandós pácienseknél, valamint szoptató nők esetében is betiltott. Az amalgámmal kapcsolatos hosszú távú perspektíva pedig nem más, mint hogy 2030-ra teljes mértékben kivonják a fogorvosok eszköztárából.

Amalgám vagy fehér tömés?

Melyek az amalgámtömés hátrányai?

Az egészségre ártalmas nehézfém szennyezés mellett az amalgámtömés további komoly hátrányokkal bír:

  • esztétikailag csúnya, sötét, szürke, fekete. Miért kellene ilyen kinézetű foggal élni, ha van a fogszínt teljesen természethűen visszaállító megoldás is?
  • a foghoz nem ragad kémiailag, csak a mechanikai előkészítés tartja a helyén. Ez azt jelenti, hogy elkészítésekor olyan foganyagot is ki kell fúrni, amelyet például egy kompozittömés készítésekor a fogban hagyhatnánk. Tehát ép foganyag veszik el.
  • a régi amalgámtömések mellett szinte mindenhol rengeteg a repedés. Csak az amalgámtömés kiszedésekor látjuk meg – többnyire nagyítással vagy fogászati mikroszkóppal, hogy a repedés milyen mélyen fut a dentinben.

Amalgám vagy fehér tömés – cseréljük le vagy sem?

Ha az amalgám tömés ellátja feladatát és jól teljesít, nem okoz panaszt és a pácienst sem zavarja a saját fogához képest eltérő szín, sokan nem kérik az amalgám eltávolítását. Pedig nagyítással megvizsgálva a régi amalgámok mellett bizony sokszor látunk kisebb vagy komolyabb repedéseket. A repedések pedig veszélyesek, nem érdemes tartogatni őket. Amikor panaszt okoznak, már akkora a baj, ami sokszor a fog elvesztésével jár.

Amalgám vagy fehér tömés?

Érdemes rendszeresen, minimum egy évenként ellenőriztetni az amalgámtöméseket. Ha lehet, olyan fogorvosi rendelőben, ahol nagyítással vizsgálják meg a fogakat. Amennyiben a fogorvos repedést vagy másodlagos szuvasodást lát, mindenképp érdemes a töméseket eltávolítani és új fogtömést kérni.

Az amalgámtömés eltávolítása teljes izolálásban

Az amalgámtömés fúrásakor nagy mennyiségű amalgám ötvözet kerülhet a szájba, majd nyeléssel a gyomorba. A fúró szinte porrá őrli szét az amalgámot, ritkább, hogy nagyobb darabok formájában szedhető ki a fogból. Az amalgám higanyt és ezüstöt tartalmazó ötvözet, azaz nehézfém. Az amalgám eltávolításakor ezért javasolt kofferdam izolálást a fogra tenni, annak érdekében, hogy a fúráskor kialakuló amalgám por egyáltalán ne kerüljön a száj nyálkahártyájára, illetve a gyomorba. A fúráskor a kofferdam nem engedi az amalgám port a szájüregbe kerülni, azonnal elszívásra kerül.
A fogorvosi szívómotor pedig amalgám szeparátorral ellátott, így a felfogott nehézfém külön gyűjtőedénybe kerül.
A kofferdam izolálásban elvégzett amalgám tömés csere drágább, mint az izoláció nélküli tömés eltávolítás, azonban ez a befektetett összeg jó ügyet szolgál – megvéd minket a káros nehézfémek lenyelésétől.

A címben feltett amalgám vagy fehér tömés kérdés kapcsán így már kiderülhetett, hogy egyértelmű válasszal szolgálunk: a mai szakmai sztenderdeknek köszönhetően rendelőnkben a fehér tömést javasoljuk és készítjük pácienseinknek, probléma esetén.

Bejegyzések A Témában