Bölcsességfog eltávolítás, avagy a titokzatos 8-asok

Mik is azok a bölcsességfogak?

A bölcsességfogak a fogsoraink legutolsó tagjai, azaz nyolcadikak a sorban. Ez állcsontonként kettőt, azaz négy darabot jelent a teljes szájüregben. Típusuk szerint hátsó őrlőfogak.

Nevüket az életkor előrehaladtával vélhetően megérkező „bölcsesség” miatt kapták, hiszen megjelenésüket 17-25 éves kor közt várhatjuk. Valódi többlettudással sajnos nem feltétlenül jár a jelenlétük, ám bölcs kivételek mindig lehetnek!Erről bővebben ebben a tudományos cikkben olvashatnak. 

Normális fogfejlődés esetén tehát a legutoljára előbukkanó maradó fogaink. Előfordulnak olyan esetek is, amikor egyáltalán nem nőnek ki, sőt, még képalkotó vizsgálatokkal sem észlelhetők.

Miért van egyre több panasz a bölcsességfogakkal?

A bölcsességfogak fejlődése során az a ritka, ha valakinek nem okoznak panaszt. Sőt, sokszor már az előbújásuk előtt is számos problémát okozhatnak.

Ennek elsősorban evolúciós magyarázata van: az ősidőkben az emberek táplálkozása intenzív rágást kívánt meg. A nyers hús, a növényi rostok elrágása erős őrlőfogakat igényeltek. Az erős rágás pedig masszív állcsontokat eredményezett. A nagy és erős állcsontokban elődeink bölcsességfogai bőven elfértek, fejlődésük normálisan a többi fog fejlődéséhez hasonló volt.

Az évszázadok múlásával a táplálkozási szokásaink azonban megváltoztak. Az ételeket puhára főzzük, puha hamburgert és folyékony joghurtot eszünk. Az intenzív őrlőmunkára már sokkal kevésbé van szükség. A rágóerő csökkenésével az állkapocsra ható erők is kisebbek, így kisebb állcsontok alakulnak ki.

A kisebb állcsontban a bölcsességfogak természetszerűen nehezen férnek el, panaszt okozhat a kibújásuk, esetleg ferdén vagy egyáltalán nem tudnak előtörni.

Az evolúció persze igyekszik alkalmazkodni: egyre több embernél figyelhetjük meg a nyolcas fogcsírák hiányát. Ők a szerencsések, hiszen nem kell foglalkozniuk a bölcsességfogproblémákkal, mert nem is lesz nekik soha.

Milyen problémák merülhetnek fel a bölcsességfogak kapcsán?

1. nem férnek el az állkapocsban a meglévő fogak mögött, ferdén vagy egyáltalán nem törnek elő
2. előtörésük során hátulról tolóhatást fejtenek ki a fogsorra, torlódást okoznak. Ez még kellemetlenebb szépen megfogszabályozott fogsor esetén, amelyet a kibújó bölcsességfogak szépen „tönkretesznek”.
3. ha elhelyezkedése rendellenes, nehéz lehet tisztán tartani. Fogkő, fogínytasak, ínygyulladás és szuvasodás is könnyebben alakul ki
4. a ferdén növekvő bölcsességfog és az előtte levő hetes fog közé az étel könnyebben beszorul. Ez káros hatással lehet a hetes fogra, sokszor annak elvesztését is okozhatja.
5. Szuvasodása esetén nehéz kezelni. Nehéz hozzáférni, rajta precízen dolgozni.
6. Súlyos szuvasodás esetén gyökérkezelése gyakran esélytelen, vagy sikertelen. A hozzáférés nehézsége, illetve a bölcsességfogak gyökereinek rendellenes anatómiája vezet a gyökérkezelési kísérlet kudarcához.
7. Fogszabályozás esetén a kezelés előtt gyakran kérik a bölcsességfogak eltávolítását. Egyrészt a visszarendeződés elkerülkés érdekében, másrészt magát a fogszabályozó kezelést lassítják, akadályozzák. A bölcsességfogakat a fogszabályozó készülékek nem kezelik!

Kezeljük e vagy sem a bölcsességfogakat?

A bölcsességfogak akut gyulladását, elsősorban helyi vagy szisztémás gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, szükség esetén antibiotikummal kezeljük. Az akut gyulladást követően, ha a fog már nem okoz panaszokat gyakran kerül sor bölcsességfog műtétre – de nem mindig! A bölcsességfogakra ugyanúgy érvényes, hogyha több a megtartásából származó előny, mint a lehetséges kockázat, akkor a megtartás felé tolódik a kezelés. Az eltávolítás akkor javasolt, ha a fog megtartásával akár rövid, akár hosszú távon következményes szövődményekre számíthatunk, mint például:

• várható fogtorlódás
• harapási rendellenességek
• kezelhetetlen szuvasodás
• kezelhetetlen fogbélgyulladás
• hetes fogak várható szuvasodása
• hetes fogak körül várható ínytasak kialakulása

A kezelőorvos minden esetben mérlegre teszi a pro és a kontra érveket, és azok alapján hozza meg szakmai döntést a bölcsességfog műtéttel kapcsolatban.

Miért fontos a 3 dimenziós CBCT röntgenfelvétel a bölcsességfogak problémáinak azonosítása során?

A terápia megfelelő megválasztásához a diagnózis pontos felállításához 3 Dimenziós CBCT-re is szükség lehet a helyi (intraorális) és a panorámaröntgen mellett. Míg a hagyományos röntgenképek csak két dimenzióban mutatják a bölcsességfogak, addig a 3 dimenzió olyan anatómiai pontosságot ad a szakorvos kezébe, ami felbecsülhetetlen érték!

A 3 dimenziós képen pontosan látható a bölcsességfog elhelyezkedése, a gyökerek lefutása, és ami talán a legfontosabb, az alsó állkapocsban futó érzőideghez való viszonya!

Az érzőideg sérülése ugyanis komoly szövődmény lehet a bölcsességfog eltávolítása során, amelyet minden módon el kell kerülni. A 3 dimenziós kép lehetőséget ad az orvosnak arra, hogy a műtétet pontosan megtervezze és arra megfelelően felkészülhessen. Segítségével a bölcsességfog eltávolítása sokkal nagyobb biztonsággal végezhető.

A 3 dimenziós röntgenfelvétel elkészítése valamivel magasabb sugárdózist jelent, mint a hagyományos 2 dimenziós panorámaröntgen elkészítése. Ezért nem készítenek a fogorvosok rutinszerűen 3 dimenziós felvételt. Amennyiben azonban a panoráma felvétel elemzése során a bölcsességfog gyökerek és az érzőideg közelsége látható, mindenképp érdemes a műtéti kockázat csökkentése érdekében 3 d CBCT röntgenfelvételt készíteni.

Mikor NEM távolítunk el bölcsességfogat?

Nem sok minden szól a bölcsességfog húzás ellen, mivel a rágásban sokszor nem is játszanak szerepet. Bizonyos esetekben gyulladást csökkentve mégis törekszünk a bölcsességfog megtartására.

Nem távolítunk el ép bölcsességfogat, ha:

• a fogfejlődés asszisztálásával a gyulladás kezelhető, a fájdalom helyi tasakkezeléssel csökkenthető és előre láthatóan a fog el fog férni a fogívben, nem lesz káros hatása a hetes fogakra
• a fogívben elfér szimmetrikusan a szemben lévő oldalon is található a rágásban résztvevő bölcsességfog
• műtéti szempontból kritikus pozícióban helyezkedik el (érzőideg közelsége) és a műtét várható kockázata magas

A bölcsességfog eltávolítása és menete

A fogak elhelyezkedésétől, a csontozattól, az ideg lefutásától és a gyökerek lefutásától függően kerül a megfelelő műtéti technika kiválasztásra. Az előzetes vizsgálatok és röntgenek megléte után a szakorvos személyre szabottan javasol kezelési tervet. A bölcsességfog húzás vagy műtét helyi érzéstelenítésben történik.

A fogínyt teljesen áttört, normál állású bölcsességfog eltávolítása pont oly módon történik, mint bármelyik másik fogé, bár a hozzáférés nehézkes lehet, illetve a szájnyitási korlátozottság is okozhat gondot. A műtét során ilyenkor foghúzó fogót, emelőt haszál a szájsebész.

Ha a bölcsességfog a fogíny alatt van (részben vagy egészben) és beágyazódott (impaktálódott) az állkapocsba, a műtét az íny bemetszésével, a fog fölötti csontrész eltávolításával kezdődik és bizonyos esetekben a fog elhelyezkedése a fog több részre bontását is megkívánja a műtét során.

Az alsó bölcsességfog eltávolítása

Az alsó bölcsességfogak esetén különösen fontos a pozíció, az egyéni anatómia. Nagyon sok esetben ugyanis olyan helyzetű lehet a bölcsességfog csúcsa, hogy bizonyos itt futó idegekhez (ajkak, alsó állkapocs) nagyon közel eshet.

Éppen ezért egy háromdimenziós CBCT röntgenfelvétel elkészítése sokszor szükséges a konzultáció előtt, sőt nélkülözhetetlen segítséget jelent a műtét megtervezésében. A hagyományos panorámaröntgenek nem adnak kielégítő mennyiségű információt a korábban már említett nem hagyományos esetek miatt.

A nehézkes anatómiai szituáció miatt az alsó bölcsességfogak eltávolítása gyakran komplikált, akár hosszabb műtéti beavatkozás is lehet. Általában 0,5 – 1,5 órás műtétre számítsunk a komplexitás függvényében.

A felső bölcsességfog eltávolítása

A felső állkapocsból történő bölcsességfog eltávolítás esetében viszonylag ritkábban kerül sor műtétre, mivel a felső állkapcsunk puhább és emiatt a fog sokszor gyakran egyben is kimozdítható. Az elő nem tört fogakat az alsó állkapocsban viszont gyakran kell több darabra szedni a csontban és úgy kiműteni.

A felső bölcsességfog esetében előfordul, hogy megnyílik az arcüreg (azaz az orr mellékürege), de a beavatkozás során a szájsebészek ezt azonnal zárják.

A bölcsességfog műtétek fájdalommentes körülmények közt zajlanak, ám az érzéstelenítő hatásának csökkenésével számolni kell fájdalomérzettel, duzzanattal. Kezelőorvosaink minden lehetséges panaszról, kellemetlenségérzetről, fájdalomcsillapítási módról tájékoztatják pácienseinket.

Gyógyulás a bölcsességfog műtét után

Az első 24 óra: a vérzés több órán keresztül is eltarthat a műtét utáni 24 órában. Kerülni kell a köpést és a szívó mozdulatokat. Nedves gézlappal, enyhe nyomással kell kezelni a vérző felületet.

Az arcduzzanat teljesen általános tünet. Ennek kezelésre érdemes egy darab ruhába jeget csavarni és 5-10 perces etapokban az arcra helyezni. Szükség esetén az orvos előírása szerint fájdalomcsillapítót is alkalmazhat, a fertőzések elkerülésének érdekében pedig legtöbb esetben ezt antibiotikum kúra is kiegészíti.

Az étkezés tekintetében korlátozzuk folyadékokra az elfogyasztandókat, amíg az érzéstelenítő hatása el nem múlik.

Az alkoholt, valamint a tejet és tejterméket mellőzzük a gyógyulás első hetében.

A fogmosás továbbra is fontos, de az első napban kerüljük a műtött fog környékén az intenzív sikálást, ezt követően már a sebhez közelebb is bátrabban moshatjuk fogainkat.

24 órát követően: a jeges kezelést váltsuk fel meleg vizes borogatással, melynek időtartama nagyjából 20 perc legyen. Ezt 20 percenként alkalmazhatjuk.
Kiváló szolgálatot tesz a sós vizes öblögetés az alábbiak szerint: egy pohár meleg vízben oldjunk fel fél teáskanál sót és öblögessünk a keverékkel minden étkezés után és lefekvés előtt.

Kerüljük a klasszikus szájöblítőket, mivel ezek irritációt okozhatnak. Az öblögetés legyen gyengéd! Inkább a teljes száj finom átöblítésére koncentráljunk és ne a sebet próbáljuk meg öblögetni! A műtét során kialakuló vérzésből a sebben vérdugó alakul ki. Ebből a vérdugóból képződik később a csont, melyre a gyógyulás épül! A vérdugó megőrzése rendkívül fontos, ne öblögessük ki!

Amennyiben nem felszívódó varratokat kaptunk, úgy annak eltávolítása nagyjából egy hét után történik meg. Étkezés tekintetében a fentebb írt tételeket kerüljük és óvatosan kezdjük el a rágható ételek fogyasztását puhábbtól a keményebb falatokig.

A teljes gyógyulás néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Általában az első két hét a kritikusabb, utána gyakorlatilg visszatérhetünk a normál életvitelünkhöz.