10+2 tudnivaló a fogászati CT röntgenfelvételről

A fogászati CT vizsgálat a legmodernebb fogászati kezelésekhez és a pontosabb fogászati diagnózishoz segít hozzá. A CT vizsgálat 3 Dimenziós képet ad az orvos számára az állcsontról.

Tudjon meg többet a 3D fog röntgen vizsgálatról a Budapest Dental Fogászaton!

Mikor javasolt a 3D fogászati röntgen vizsgálat?

• Góckutatás, régebben gyökérkezelt fogak alapos vizsgálata
• Fogbeültetés megtervezése, beültetett fogimplantátumok vizsgálata
• Szájsebészeti műtétek, például bölcsességfog eltávolítás
• Mikroszkópos gyökérkezelés előtti műtéti tervezés
• Kritikus állapotú fogak esetén, a prognózis meghatározásához

A fenti esetekben egy alapos orvos CT vizsgálatot fog kérni. Sőt, vannak olyan fogászati helyzetek, ahol a CT vizsgálat nélkül nem is lehet megtervezni és kivitelezni a kezelést.

Mennyi a fogászati CT vizsgálat ára?

A fog CT vizsgálat ára a besugárzott állcsontterület méretétől függ. Két árkategóriát különböztetünk meg: kis térfogatú fog CT, mely olcsóbb és a nagy térfogatú fog CT, mely drágább. A diagnosztikus CT árakat az árlistánk tartalmazza. A 3D CBCT tekintetében a fogászati árak magyarországon körülbelül azonos ársávban mozognak. Az a fogászati klinika budapesten, amelyik 3D fogCT-vel rendelkezik, rendszerint prémium minőségű fogászati szolgáltatásokat kínál páciensei számára.

Kis térfogatú fog CT:

A kis térfogat 1-3 fog vizsgálatára alkalmas. A kis térfogatban viszont a vizsgált képpontok sűrűbben helyezkednek el, így extrém pontos képminőség érhető el.

Az egy-egy fog extrém pontos vizsgálatára elsősorban a mikroszkópos gyökérkezelések kapcsán van szükség. A kis térfogatú 3D fog röntgenen ugyanis pontosan kirajzolódik a gyökércsatorna anatómia, mely a mikroszkópos gyökérkezelés megtervezéséhez és kivitelezéséhez, illetve a kezelés prognózisának megállapításához igen fontos.

Nagy térfogatú fog CT:

A nagy térfogatú 3D fogászati röntgen mindkét, vagy egy állcsont vizsgálatára alkalmas. A méretét tekintve alkalmas a szájsebészeti műtétek és a fogbeültetés műtétek megtervezéséhez és utánkövetéséhez.

Nem, vagy nem elég pontosan alkalmas egy-egy fog gyökéranatómiájának feltérképezésére, mert itt, az ehhez szükséges mértéknél kevésbé éles képet mutat.

Mennyi a fog CBCT vizsgálat sugárterhelése?

A földi élet minden napja szolgáltat a testünk számára sugárzást, nem kell ehhez fogászati cbct vizsgálatra mennünk. Nézzük, mégis milyen mértékű a 3D fog röntgen sugárterhelésének többlete? Kell e aggódjunk a túlzott sugárterheléstől a fogászati CBCT vizsgálat során?

A válasz egyértelmű: nem kell aggódnunk, de figyeljünk oda, legyünk tisztában az adatokkal.

Röviden, mit jelent ez?

A modern fogászati CT röntgensugárzási dózisa mindössze kb. 1 napi, egyébként természtesen is előforduló sugárdózisnak felel meg, ez kb. 65 µSv

Ezért a csekély sugárdózisért cserébe fogat menthetünk, pótolhatunk, vagy pontos diagnózis alapján felesleges fogászati köröket spórolhatunk meg.

Nem kérdés tehát a fogászati CT diagnózis létjogosultsága, ha a kockázat és nyereség összehasonlítását elvégezzük.

Összehasonlító adatok, kíváncsiaknak:

Összehasonlításképpen, míg a fog CT sugárdózisa egy megfelelően modern röntgenkészülék esetén 65 µSv (=napi természetes dózis), addig a 2D panorámaröntgen dózisa 22 µSv körüli, míg egy intraorális röntgenfelvételé 1-5 µSv körüli, tehát teljesen elenyésző.

Azt szoktuk mondani, hogy egy budapesti, 4-6 villamoson megtett utazás során nyelünk el kb. annyi sugárdózist, mint amennyit egy 3D fog röntgen felvétel során kénytelenek vagyunk elnyelni.

A fogászati CT által ránk kibocsátott sugárdózison tehát nem szükséges aggódnunk. Egy ilyen Ct felvételt egy évben 1x, esetleg 2x szükséges elvégezni, aztán évekig egyszersem.

Az utánkövetésekhez teljesen elegendő lesz már a 2D panoráma röntgen, amely a fogászati CT sugárterhelésének maximum az 1/3- része, modern berendezések esetén még kevesebb.

Akit a bővebb részletek is érdekelnek a sugárzásról:

Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a sievert (Sv). Mivel egy sievert nagy mennyiség, az általában előforduló sugárzási dózisokat millisievertben (mSv) vagy mikrosievertben (µSv) fejezik ki. Ezek a sievert ezred- vagy milliomod részei.

Egy ember éves, átlagos, természetes forrásból származó sugárterhelése 2,4 mSv (millisievert). Ha ezt egy napra lebontjuk, kb. 65 µSv sugárdózis dózist kapunk egy napra. Ez a szám a földrajzi helytől függően jelentősen változhat, tehát élhet valaki olyan helyen, ahol ennél sokkal magasabb a napi természetes sugárdózis.

A szakirodalom szerint a manapság forgalomban lévő CBCT-k effektív sugárzási dózisa 61 µSv és 134 µSv közötti tartományba esik. A dózis szorosan összefügg a képalkotó detektorral, a látómezővel és a szkenneléshez használt voxelmérettel is.

A modern fogászati CT berendezések Cone Beam röntgenfelvétel készítésére alkalmasak. Ez a technológia, az általános orvoslásban használt masszív, nagy CT berendezéseknél jóval kisebb, kb. század akkora sugárterhelést ad a páciensre a vizsgálat során.

A Budapest Dental fogászati CT berendezése az egyik legmodernebb Cranex 3D röntgenberendezés. Sugárterhelése 40 – 68 µSv körüli, mely az egyik legalacsonyabb, csökkentett sugárdózisú készülék.

Az alacsony sugárterhelés mellett egyúttal éles, prémium minőségű, diagnózisra és tervezésre kiválóan alkalmas képeket biztosít.

Összehasonlításképpen, nézzük meg, a fogászati CT röntgen sugárdózisa mellett, a panoráma röntgen és az intraorális röntgen sugárterhelését is.

A 2D panoráma röntgen átlagos effektív sugárdózisa 22 µSv körüli, míg egy intraorális röntgenképé 0,65-9,5 µSv körüli tartomány.

A fogászati CT vizsgálatokra csak kiemelt esetekben, gócbetegség, fogbeültetés, szájsebészeti műtét, mikroszkópos gyökérkezelés igénye esetén van szükség.

Egyéb esetekben tökéletesen jó, és bőven elegendő az alacsonyabb sugárterheléssel járó panorámaröntgen illetve intraorális kis röntgen is.

Mikor nem elég a 2D panoráma röntgen?

Az alap fogászati check-up, vagy állapotfelmérés része a panoráma röntgen. Ez egy két dimenziós röntgenkép, mely átnézeti képet ad az állcsontról és a fogakról.

A panoráma röntgen egyszerűbb esetben elegendő lehet, ám biztosabb diagnózishoz, vagy a diagnózis és a kezelési terv pontosításához már nem elegendő, esetleg fals információt közöl.

Az emberi test, a fogak, az állcsontok természetesen 3 dimenziósak. A 2 dimenzió ezért sokszor kevés, vagy akár téves információt közöl az orvossal.

Ha komolyabb szájsebészeti műtétre, fogbeültetésre, mikroszkópos fogászati kezelásre, vagy súlyos állapotban levő fogunk megmentésére készülünk, az orvos 3D fogászati röntgen felvételt fog javasolni a számunkra.

Miért nem elég a 2D panoráma röntgen?

Ez így nem feltétlenül igaz, hogy nem elég a 2D panoráma röntgen. Vannak esetek, amikor teljesen elegendő. Egyszerű check-up esetén, a tömések, állcsontok általános állapotának feltérképezésére teljesen felesleges fogászati CT vizsgálatot kérni.

Az Európai Endodonciai Társaság irányelvet dolgozott ki a fogászati CT alkalmazására. Meghatározza az ALARA alapelvet, mely szerint fogászati CT vizsgálat sem nagy sugárdózisú, mégis, csak a legszükségesebb esetben végzendő. Ezt az irányelvet minden fogászatnak be kell tartania.

Az ALARA elv kimondja, hogy a fogászati diagnózishoz, kezelés tervezéshez vagy utánkövetéshez azt a legminimálisabb sugárterhelést határozzuk meg a páciens számára, amellyel a legnagyobb értékű információhoz jutunk.

Ez azt jelenti, hogy fogászati CT csak abban az esetben készíthető, amikor annak bizonyítható haszna van a páciens számára.

A 2D panoráma röntgen olyan esetekben, amikor nincs panasz, nincs gyökérkezelt fog, nem tervezünk műtétet, nem tervezünk fogbeültetést, nincs szükség gócos fogak kiszűrésére, teljesen elegendő, tehát nem kell fogászati CT vizsgálat.

Ilyen esetekben a panoráma röntgen esetleges torzításait kis röntgennel, úgynevezett intraorális röntgennel pótoljuk, ahol egy – egy fog röntgenezését végezzük el.

Ennek sugárterhelése elenyésző, viszont egy-egy fogról lényegesen több információt ad számunkra, mint egy panoráma röntgen.

Mi történik a fogászati CT készítése során?

A 3D fogászati röntgen felvétel elkészítése kb. 2-3 perces folyamat, és teljesen fájdalommentes.

Előkészületként le kell venni az ékszereket, fémtárgyakat, ugyanúgy, mint a panoráma röntgen esetében. A fogászati asszisztens egy pajzsmirigy gallérral ellátott ólomköpenyt ad fel, a testre, ez kicsit nehéz, de ki lehet bírni.

Az orvos a diagnózishoz szükséges paramétereket beállítja a fogászati CT készüléken, majd beállítja a megfelelő fejtartást is.

Szájsebészeti műtéteknél elsősorban nagy térfogatú, gyökérkezeléssel kapcsolatos tervezés esetén kis térfogatú 3D fog röntgen fog készülni.

A beállítások után az orvos és az asszisztens elhagyja a röntgenhelyiséget, a gép működésbe lép. El fog sordulni a fej körül. Ebben a percben egy fontos teendőnk van, a teljes mozdulatlanság.

Amikor a gép körbefordult, a felvétel elkészült. A CT szeletenként veszi fel az adatokat a testről. Az adatok betöltése a számítógépbe valamivel hosszabb folymaat, mint maga a vizsgálat, hiszen hatalmas adatmennyiségről van szó, melyet a számítógépnek fel kell dolgoznia.

Ezután következik a vizsgálat nehezebbik része, a kiértékelés.

Hogyan történik a fog CT röntgenfelvétel kiértékelése?

A komoly kiértékelés nem a páciens mellett történik, hanem a rendelés végén az orvosi irodában, elsötétített helyiségben. Egy páciens fogászati CT felvételének kielemzésére kb. 15-20 perc szükséges. Erre a rendelési időben nincs lehetőség.

A pácienssel az orvos, ott helyben a felvétel elkészülte után, csak a legfontosabb irányvonalakat tudja megbeszélni. Látszik, és jól megmutatható, hogy melyik fogon van és milyen kiterjedésű a fogászati góc. Meg lehet állapítani, hogy nagy valószínűséggel lehet e fogbeültetés műtétet végezni vagy sem.

Pontos méréseket végezni, pontos diagnózist mondani azonban ez a néhány perc nem elegendő.

A páciens, amennyiben kéri, a fogászati CT felvételét adathordozóra kiírva elviheti a rendelőből. Így más fogászaton is véleményezést tud kérni.

Fogászati CT röntgenfelvétel mikroszkópos gyökérkezeléshez

A mikroszkópos gyökérkezelés a fog megmentő lehetőség egyik csúcs technológiája. Számos esetben tudunk megmenteni ezzel a módszerrel olyan fogakat, amelyeket a hagyományos fogászati gyökérkezelés már nem.

A mikroszkópos gyökérkezelések nagyrészt régebben már gyökérkezelt, ám újbóli gyulladást mutató fogak terápiáját végzi. Az ilyen fogak esetén sok esetben – nem minden esetben – fogászati CT vizsgálat segíti az orvost mind a diagnózisban, mind a kezelési terv kialakításában.

Míg egy gyulladás egy panoráma röntgenfelvételen – bár látható, aránylag kicsinek mutatkozik, addig a fog CT felvételen pontosan meghatározható a kiterjedése.

Számos esetben tapasztalható, főleg őrlőfogak esetén, ahol a sz állcsont vastagabb, hogy a 2D panoráma röntgen, bár megmutatja a gyulladást, a valóságosnál jóval kisebb mértékű gyulladásról számol be.

Ennek oka, hogy az őrlőfogak területén a csont vastagabb, a sugárelnyelődés több. Ez a kiterített 2D panoráma röntgenképen a valóságtól eltérő, kisebb gyulladás képét eredményezi.

Miért fontos, hogy tisztában legyünk a csontban levő gyulladás méretével?

Ez elsősorban a terápia kialakítása, és a prognózis megbecslése miatt fontos. A gyulladás mérete meghatározó a prognózisbecslésben. Minél nagyobb kiterjedésű a gyulladás, annál nagyobb a masszív biofilm kiterjedés esélyére. Ez pedig sajnos a gyógyulási esélyt rontja.

Ezért előfordulhat, hogy egy panoráma röntgen szerint elkészített kezelési terv jó esélyekkel indítja útjára a kezelést. Majd sikertelenség esetén, az orvos széttárja a kezét, hogy nem érti, a röntgen szerint pici volt a gyulladás, a terápiának működnie kellene.

Ám, ha fogászati CT alapján állíthatjuk fel a diagnózist, láthatjuk a 3. eddig rejtett dimenziót is, és pontosan megmérhetjuk a gyulladásos terület méretét. Itt pontosabb prognózissal megállapíthatjuk, hogy ennek a fognak a megtartási esélye pl. 60% vagy az alatti.

A páciens ilyen adatok birtokában már sokkal könnyebben dönthet: megpróbálja e a 60%-sikerességel prognosztizált újbóli gyökérkezelést, vagy a fog eltávolítása mellett dönt.

Jogos igénye a pácienseknek, hogy megfelelő információk birtokában, az élethelyzetüknek, pénztárcájuknak megfelelő döntést hozhassák meg.

A gyökéranatómia

A mikroszkópos gyökérkezelés során a fogászati CT hatalmas biztonságot és tervezési lehetőséget nyújt az orvos számára.

Számos esetben van a foggyökerekben plusz gyökércsatorna, vagy anatómiai variáció, mely a 2D röntgenen nem látszódik.

A kis térfogatban elkészített, azaz 1-2 fogat tartalmazó fogászati CT felvétel nagyon éles, határozott képet ad a fogak anatómiájáról.

A teljes gyökércsatornarendszer feltérképezhető a tér mindhárom irányában.

Ez egyrészt sikeresebb kezelést tesz lehetővé, hiszen az orvos előre láthatja, így felkészülhet a nehéz foganatómiára. Másrészt gyorsabbá teszi a kezelést.

Harmadrészt a fogászati CT adhat olyan információt is, amely azt bizonyítja, a fog nem menthető, vagy a prognózis igen rossz. Ilyenkor a páciens dönthet a fog eltávolítása mellett.

3D fogászati röntgenfelvétel góckereséshez

A fogászati góc megállapításához nem kell minden esetben 3D fogászati röntgen. A góc szempontjából gyanúsnak tűnő fogakat intraorális röntgen segítségével is lehet vizsgálni, ha a panoráma röntgen nem adott elegendő információt.

Az Európai Endodonciai Társaság irányelveinek megfelelően, csak annyi sugárdózist használunk, amennyire a legbiztosabb diagnózishoz szükségünk van.

Amennyiben nincs szó sürgős műtétről, egy-egy gyanúsnak tűnő, ám 2D röntgennel nem 100%-ig azonosítható fog van, és nem szeretnénk költséges fogászati CT vizsgálatot, úgy dönthetünk a várakozás mellett is.

6 héttel később, egy megismételt intraoráliis röntgenfelvételen már lehet, hogy látszódni fog az, ami első alkalommal még nem volt látható.

Ha a fogászatra irányító orvos, vagy az alapbetegség, vagy a ránk váró műtét komoly jellege radikális góctalanítást kér, akkor sajnos nincs lehetőség a gócos fogak gyógyítására.

Ilyenkor ezeket a fogakat a fogorvos foghúzásra fogja javasolni. Ezekben az esetekben teljesen felesleges a fogászati CT, hiszen a gyógyításra nincs lehetőség.

Más esetben viszont, amikor nem kell ennyire sietni, van lehetőség a fogat kezelni, van lehetőség megvárni, hogy gyógyul e vagy sem, akkor érdemes a fogászati CT elkészítése kérdéses esetekben, vagy a gyökérkezelés megtervezéséhez.

3D fogászati röntgenfelvétel bölcsességfog műtétekhez

A bölcsességfogak eltávolítása előtt 2D panoráma röntgent mindenképp kérni fog a szájsebész. Felső bölcsességfogak esetén jellemzően ez elegendő is.

Alsó bölcsességfogak esetén azonban az alsó állkapocsban húzódó ideg helyzete nagyban befolyásolja a bölcsességfogműtét megtervezését.

Amennyiben az alsó bölcsességfog és az alsó érzőideg, melynek pályája a 2D panorámaröntgenen jól kivehető – túlzottan közel helyezkedik el egymáshoz, a szájsebész 3D fogászati röntgen felvétel rögzítését fogja kérni.

A fogászati CT ugyanis pontosan megmutatja az alsó bölcsességfog gyökereinek és az alsó állkapocsban futó ideg egymástól való távolságát.

Ezzel lehet meghatározni, hogy milyen kockázattal bír az alsó bölcsességfog eltávolítása.

Bizonyos esetekben, például, ha az alsó bölcsességfog gyökerei közt fut el az alsó állkapocsideg, inkább konzervatív megoldást javasol a fogorvos, az igen kockázatos fogeltávolító műtét helyett.

Amennyiben ez nem lehetséges, előfordul, hogy kifejezetten szájsebészeti rendelőintézetbe irányítják a pácienst, ahol még magasabb felkészültségi fokozat áll rendelkezésre a komplikált alsó bölcsességfogműtét elvégzésére.

Ilyen esetben az elkészült 3D fog röntgen felvételt adathordozóra írja ki a rendelő, melyet a műtétet végző specialista szájsebész kollégának át lehet adni. Így a rendelőintézetben újabb fogászati Ct felvételt már nem kell készíteni.

Fogászati CT felvétel fogbeültetéshez

A fogbeültetés az egyetlen olyan terület, ahol lényegében kötelező a fogászati CT diagnózis és tervezés.

Az állcsontba a szájsebészeti műtét során titán csavarokat épít be a fogorvos. Pontosan tisztában kell lennie tehát az anatómiai viszonyokkal.

Az alsó állcsontban az alsó állkapocsideg lefitási helyzete, a foghiány vastagsága, mélysége és szélessége a meghatározó. Emellett a szájsebész nézi a csont denzitását is, azaz értékeli a csont minőségét is.

A felső állcsontban talán ugyanúgy izgalmas a helyzet. Itt ugyan nem érzőidegek kikerülése a cél, hanem az arcüreg és az orrüreg helyzete.

Az arcüreg a felső 5 fogak mögött sokszor közelebb helyezkedik el a csontfelszínhez, mint ahogy az a fogbeültetés szempontjából kívánatos lenne.

A 3D fog röntgen felvételen a fogbeültetés tervezését végző specialista orvos pontosan leméri a rendelkezésreálló helyet.

Amennyiben a megfelelő hosszúságú fogimplantátum behelyezéséhez nincsen elegendő magasságú csontállomány az arcüreg alatt, úgy arcüreg emelő műtétet kell tervezni.

Az arcüregemelő műtét megtervezése nem lehetséges fogászati CT elemzése nélkül.

Amennyiben teljesen fogatlan szájról van szó, az all-on-4 technika szintén megköveteli a fogászati CT alkalmazását. Ennél a technikánál mind az alsó, mind a felső állcsontba 4-4 fogászati implantátum kerül. A fogászati implantátumok becsavarási szögét, pontos elhelyezkedését komoly műtéti tervezés előzi meg.

A tervezés a 3D fogászati CT alapján történik. Sok esetben a műtét után is szükség van CT-re, hogy a becsavart fogimplantátumok helyzetét ellenőrizni lehessen.

Mikor kell fogászati CT vizsgálat a foghúzás után?

Csak abban az esetben, ha Ön fogbeültetést tervez.

Fontos tudni, hogy a fogeltávolítás után a legoptimálisabb időszak a fogbeültetésre kb. 6-12 hónapon belül van. Ez időszak alatt a foghúzás után a kihúzott fog helye már csontosodott, de még nem esett össze.

A foghúzás után tehát 3-6 hónapon belül érdemes fogászati CT vizsgálatra elmenni. Az ebben az időszakban készült 3D fog röntgen felvételen már meg lehet határozni a fogbeültetés műtéthez szükséges eszközöket és technikát.

El lehet dönteni, hogy szükség lesz e csontpótlásra a fogbeültetés során van sem.

Ennél hamarabb felesleges fog CT vizsgálatot kérni, hiszen a kihúzott fog helyén a csontosodás még bőven zajlik, a megmaradó csont magassága, szélessége is folyamatosan változik.

Szükség van e 3D fog röntgen felvételre az éves check-up-hoz?

Egyértelműen nincs!

Az éves check-up klinikai vizsgálatból s 2D panoráma röntgenfelvételből áll. Amíg nincs olyan tünet, vagy gyanús elváltozás a panoráma röntgenen, ami indokolná a 3D fog röntgen elkészítését, addig ez a vizsgálat teljesen felesleges.

Az Európai Endodonciai Társaság irányelvi ajánlása szerint csak olyan kis mértékű sugárdózist alkalmazzon a fogorvos, amennyi kis mennyiség elegendő a legjobb értékű diagnózishoz.

Ezért az éves check-up és visszarendelések alapos elvégzéséhez tökéletesen elegendő a 2D panorámaröntgen.

Amennyiben egy fog gyanús arra, hogy gyulladás lenne a környezetében vay a dentinben, a következő lépés az intraorális kis röntgenfelvétel elkészítése.

Amennyiben ezen a felvételen biztosra tűnik az, hogy egy elhalt, gyulladt foggal van dolgunk, és biztosabb diagnózist szeretnénk, akkor tovább léphetünk a CT vizsgálat irányába.

De ezekben az esetekben is általában csak 1-2 fogat tartalmazó kis térfogatú fog CT vizsgálat fog készülni. A kis térfogatú CT élesebb, a fog anatómia sokkal részletgazdagabban kivehető.

Amennyiben a check-up során az derül ki, hogy kezelésre lesz szükség, a kis térfogatú fogászati CT elegendő diagnosztikai információt fog biztosítani a fogorvos számára a megfelelő kezelési terv kialakításához.

Összefoglalás:

1. A fogászati CT számos prémium minőségű fogászati beavatkozáshoz elengedhetetlen
2. A FogCT ára a vizsgált terület méretétől függ
3. A fog CT sugárterhelése kb. 65 µSv, mely a napi sugárzás dózissal kb. egyenértékű
4. A 2D panoráma röntgen kevesebb információt ad, mint a CT felvétel
5. A Budapest Dental alacsony sugárdózisú fogászati CT készüléket alkalmaz, sugárdózisa 40-65 µSv
6. Az éves check-up hoz nem kell 3D CBCT felvétel

Ha szeretne többet megtudni a Budapest Dental fogászat CBCT röntgendiagnosztika szolgáltatásairól, kattintson! Várjuk szeretettel!