Fogászati góc kezelése
Fogászati góc gyanúja merült fel? Jobb mielőbb biztosat tudni!
Nálunk a legjobb helyen jár, lépjen a tettek mezejére! Az egészséges fogakhoz a kezdő lépés a fogászati állapotfelmérés. Bátorítjuk, jöjjön el minél hamarabb problémájával, hogy az ne legyen súlyosabb és több legyen a megoldási lehetőség. Szájvizsgálat, panoráma röntgen és beszélgetés. Ez vár Önre.
Tudjon meg többet a fogászati góc szűrés és
kezelés részleteiről
Az alábbiakban összegyűjtöttük Önnek azokat a kérdéseket, mely a fogászati góccal és következményes betegségeivel kapcsolatban legtöbbet kérdeznek pácienseink!
Mit jelent a fogászati góc kezelése?
Elsősorban azt kell tisztázni, mit jelent a fogászati góc. Elhalt fogat, amelynek gyökércsatorna rendszerében bakteriális fertőzés van.
Ez a bakteriális fertőzés átjut a gyökér csúcsán és ott krónikus gyulladást, azaz gócot képez.
Ebből a gócból, mint fogászati gócból baktériumok áramolnak ki a szöveteken keresztül a vérerekbe. Így végül eljutnak a szervezet más területeire, szerveihez.
Következményként más szervekben, pl. bőrben, ízületekben, szív billentyűkön másodlagos betegség, azaz a góc tünet jelenik meg.
Így jöhet létre a fog eredető fertőzésből bőrbetegség, ízületi gyulladás, szívbillenytű vagy szívbelhártya gyulladás, de terhes kismamák esetén akár koraszülés vagy alacsony születési súly is.
A fogászati góc kezelése első lépsben az adott fogban fennálló fertőzés megszüntetését célozza.
A fogben levő fertőzés megszüntetésének lehetősége a gyökérkezelés.
Ha ez nem járható, akkor a fertőzött fog eltávolítására van szükség.
A fogászati gócvizsgálat után pontos diagnózis adható a beteg, fertőzött fogakról, majd kezelési terv készül.
Ha tömött egy fogam, az már fogászati góc?
Nem feltétlenül!
A fogtömés csak a fog felső rétegeinek restaurálását jelenti. A fog a fogtömés után él, a gyökércsatornarendszerben élő szövetek vannak. A szuvasodás okozta fertőzés nem jut el a gyökércsatornákba, így a fog nem fertőz, tehát nem góc.
Gócossá egy tömött fog akkor válik, ha elhal. Ilyenkor a gyökércsatorna rendszerében nincs élő ér és idegszövet. Az elhalt csatornarendszerbe baktériumok kerülhetnek, így a fog fertőzővé, potenciálisan góccá válik.
Ha a fertőzés a gyökér csúcsán átjut, ott szöveti gyulladást válthat ki, majd a fertőzés elkerülhet a szervezet egyéb területeire a vérárammal.
Ezt már következményes gócos betegségnek nevezzük és a fog innentől fogászati góc.
Ha egy fogam gócos, azt mindenképp ki kell húzni?
Nem!
Több kategóriát különböztetünk meg, illetve aszerint is mérlegelni kell, hogy a fogászati gócbetegség okozta panaszok milyen súlyosak. Lehet e a szervezetben máshol is gócpont, vagy csak a szájban kell keressük a fertőzést okozó problémát?
Egészen máshogy járunk el akkor, ha egy komoly szívműtét előtt radikális góctalanítást kér a kardiológus szakorvos.
Itt akár az életet veszélyeztető kockázat teljes megszüntetéséről van szó. Még abban az esetben is, ha a fog egyébként panaszmentes.
A röntgenen, fog CT-n azonban látható, hogy van gyulladás a fog gyökércsúcsi részén. Azaz a fog potenciálisan lehet góc. Egy szívműtétnél semmi ilyen potenciát nem hagyhatunk a szervezetben.
Ezzel szemben, ha van idő kezelésre és nincs súlyos, életet veszélyeztető kórkép, akkor érdemes lehet a fogat gyökérkezelni. Itt azonban nem várhatunk azonnali végeredményt.
Maga a gyökérkezelés (góctalanítás, azaz a fertőzés leküzdése) is hosszú, másrészt a gyökértömés után, hónapokra van szükség arra, hogy a gyökércsúcsi gyulladás megszűnése igazolható legyen.
Röntgen nélkül meg lehet e állapítani egy fogról, hogy gócos fog e vagy sem?
Nem.
A fogászati gócvizsgálat alapvető eleme a röntgenfelvétel. Ez segít „belelátni” a csontba.
Elsősorban panoráma röntgent készítünk. Szükség esetén fogCT készül, melyen nagyobb pontossággal lehet eldönteni egy fogról, hogy az gócos e vagy sem.
Bizonyos esetben a panorámaröntgenen látható elváltozás fals pozitív vagy fals negatív eredményt is adhat. Tehát lehet, hogy a fog élő, annak ellenére, hogy a röntgenképen sötét elváltozást látunk, vagy elhalt, pedig a panorámaröntgen semmit nem mutat.
Tehát a panoráma röntgent kérdéses esetben ki kell egészíteni intraoralis röntgennel, vagy 3D fogászati CT felvétellel a góckutatás során.
A szájvizsgálat és a röntgenelemzés összessége adja meg a végső diagnózist.
Mi történik, ha nem gyökérkezeltetem a gócos fogat?
A fogból eredtő gócos gyulladás kezeletlenül a csontban tovább pusztítja a fogágyat.
Ez lokálisan csontvesztést jelent. Hosszú távon ez azért nem előnyös – még abban az esetben sem, ha nem jár fájdalommal – mert a gócos fog körül elpusztul az értékes csontszövet.
Ha később ezt a fogat végül kihúzzák, helyén jóval kevesebb csontállomány marad.
A kevés csont a további fogpótlás lehetőségeit szűkíti, előfordul, hogy nem lehet, vagy csak csontpótlással lehet fogbeültetést végezni.
Bizonyos esetekben egy, addig krónikusan, csendben levő gócos fog körüli gyulladás akuttá válhat, komoly fájdalmat és gyulladást okozva a páciensnek.
Az ilyen fellángoló gyulladáshoz sokszor már antibiotikum kell, sőt, immunhiányos esetben akár szepszist, komoly fertőzést is okozhat a szövetek között.
Szervezet szintjén sem előnyös a kezeletlen fog. A gócos fertőzésből ugyanis folyamatosan baktériumok árasztják el az ereket, és eljutnak egyéb szövetekbe, bőrbe, ízületekbe, szívbillentyűhöz, stb.
Ez egy ideig nem feltétlenül jelent problémát, hiszen láthatatlanul terheli az immunrendszert. Hosszú távon azonban a károsodás komoly szervi problémákat okoz.
A gócos fogat tehát mindenképp kezeltetni kell:
- panaszmentes, jól funkcionáló, jól záró, úgynevezett túlélő fog esetén szoros, féléves röntgenkontroll
- panaszos fog esetén, amennyiben lehetséges, gyökérkezelés vagy újbóli gyökérkezelés
- menthetetlen fog esetén – például komoly fogkoronai károsodás, vagy egyéb anatómiai komplikáció miatt – fogeltávolítás
Nem biztos! De az elhalt, fertőzést fenntartó fogak potenciálisan lehetnek fogászati gócok.
Tehát a helyes válasz: Nem biztos, de lehet!
A fogászati gócvizsgálattal azt határozza meg, hogy van e gócos, fertőző fog.
Ha van, ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy a hajhullást biztosan ez okozza. De ez egy lehetőség a hajhullásra, tehát érdemes kezelni.
Ha a kezelés eredményesen megtörtént, a fog nem fertőz, akkor lehet feltenni ismét a kérdést:
Most már nincs gócos fogam. Hullik még a hajam?
Ha igen, tovább kell keresni a probléma gyökerét.
Számos esetben egyszerűbben megoldható táplálkozási probléma, vagy bonyolult hormonális probléma áll a hajhullás hátterében.
A fogászati szakma szabályai szerint:
MINDEN GYÖKÉRKEZELT FOGAT POTENCIÁLISAN GÓCNAK TEKINTÜNK!
Tehát, ha önnek gócbetegség gyanúja merül fel, pl. hajhullás, ízületi problémák, bőrproblémák, stb, és tud róla, hogy van gyökérkezelt foga, akkor keresse fel a fogorvosát és kérjen fogászati góckutatást!
Ha bebizonyosodik valamely gyökérkezelt fogról, hogy gyulladás van a gyökércsúcson, úgy kérhet gyökérkezelést.
Még abban az esetben is mutathat a röntgenen gyulladásos tüneteket egy fog, ha régen gyökérkezelték és nem panaszos!
Röntgennel, méginkább 3D fogászati CT felvétellel egy panaszmentes fogról is kiderülhet, hogy a gyökércsúcson fertőzés van.
Több szempontot kell figyelembe venni:
Az első és legfontosabb, hogy mit szeretne a Páciens?
Mennyire hajlandó ebbe időt, energiát fektetni, ha a kezelés sikere, tudományos kutatások szerint is 70% körüli?
Elfogadja e azt, hogy belevág egy kezelési folyamatba, amely idejét, energiáját, pénzét viszi el, de már az elején tudjuk, hogy 70% az esélye a sikernek?
Ha igen, mi bíztatjuk, vágjon bele! A fogak kincsek! Még akkor is, ha gyökérkezelt, de a sajátja!
Apropó! Mi a gyökérkezelés során a siker és mit jelent a túlélés?
A siker az, ha a gyökérkezelés után a fog esztétikailag és funkcionálisan megfelelő, panaszmentes és röntgenelemzés során nem látható a gyökércsúcs körül gyulladás.
A túlélés már kicsit máshogy fogalmaz: a fog, esztétikailag és funkcionálisan működik, panaszmentes, de röntgennel a gyökércsúcsi részen látható felritkulás a fogat körülvevő csontszövetben.
Az ilyen fogat, amennyiben egyéb góctünet, általános szervezeti panasz nincs, túlélőnek tekinthetjük (tehát nem teljes siker) és félévenként kontrolláljuk.
Tehát nem feltétlenül revizionáljuk (azaz újrakezeljük) és nem feltétlenül távolítjuk el, de tudunk róla és kontrolláljuk.
Ha a fog panaszokat okoz, strukturális állapota egyébként jó, és a páciens úgy érzi, megpróbálná megmenteni a fogát, ebben az esetben érdemes az újbóli gyökérkezelésbe időt, energiát fektetni.
Egy gyökérkezelt fog mégiscsak saját. Olyan, mint egy saját implantátum.
Mikroszkópos gyökérkezeléssel, az ott alkalmazott speciális fertőtlenítő módszerekkel ráadásul sokkal nagyobb arányban lehet sikert elérni, mint a hagyományos gyökérkezelési módszerekkel.
Egy gócos fog nem feltétlenül gyökérkezelt, lehet, hogy egy régi tömés alatt kialakult egy fogbél nekrózis (elhalás), mely csendben zajlott le és a fog panaszmentes volt.
A fog belsejében azonban elpusztult az éltető ér és idegszövet és a belső csatornarendszer, a mély szuvasodásból táplálkozva befertőződött.
Ez a folyamat, sokáig, krónikusan zajlik. A gyökércsúcsra kijutnak a baktériumok, ott gyulladás alakul ki, a páciens azonban ezt még jó ideig nem érzi.
A fájdalom akkor válik érezhető „élménnyé”, mikor a krónikus folyamat akut folyamattá alakul.
Ez lehet például az immunrendszer védekezőképességének csökkenése következtében, vagy a fertőző baktériumok minőségében, illetve mennyiségében bekövetkező változások miatt.
A gyökérkezelt, egyben gócos fognál sem a fog maga fáj, hiszen abban érzőideg nincs, hanem a foggyökér csúcsán kialakuló gyulladás a csonthártyában levő idegvégződések közvetítése által válik fájdalmassá.
Hát alapszinten úgy, hogy olyan alaposan mossa a fogait, hogy azok ne lyukadjanak ki, így már fogtömésre se legyen szükség.
Ha vannak már fogtömések, tudjon róla, hogy azokat évenként ellenőriztetni, és időnként cserélni szükséges.
Ha vannak gyökérkezelt fogai, azokat szintén évenként ellenőriztetni kell, panaszmentes esetben is.
Egy gyökérkezelt fogat 4 évvel a kezelés után nevez a szakma sikeresnek, ha panaszmentes, jól funkcionál, szép, és ráadásul a röntgenen is rendben van.
Fontos tudnia, hogy vannak igen modern eszközök és anyagok a gyökérkezelés elkerülésére, még fájdalmas, mélyen szuvas fog esetén is.
Ilyen például a vitalpulpa terápia, mely korszerű rendelőkben már elérhető. (Biodentine kezelés – fogmegtartás)
Fontos, hogy a mélyen szuvas fog is, ha időben, jó kezekbe, megfelelő tudású szakember kezei közé kerül, megmenthető a gyökérkezeléstől.
Ha egy fog gyökérkezelt, onnan már potenciálisan gócnak tekintendő, tehát a legfontosabb a megelőzés!
A fogászati góc szűrés és kezelés lépései
Hajhullás, bőrbetegségek vagy ízületi fájdalmak esetén keresnek fel minket a leginkább, hogy keressünk potenciálisan gócnak tekinthető fogat. Komolyabb műtétek előtt a kezelőorvos szintén góckeresést kér.
Ön mit szeretne?
Röntgenvizsgálatok
A gócos fogak vizsgálatához a száj vizsgálatán túl mindenképp szükség van röntgenekre. A Budapest Dentalnál kiváló digitális röntgenfelvételek készülnek, melyeken a fogak jó minőségben vizsgálhatóak. Szükség esetén 3D CBCT is készül.
Igazolás
A gócos fogakról a fogorvos egy igazolást állít ki, hogy mely fogak jelenthetnek potenciálisan gócot. Fontos azonban tudni, hogy nem minden potenciálisan góc gyanús fog jelent valóban biztos fertőzési forrást, azaz gócot!
Prognózis
Nagy kérdés, mi legyen a potenciálisan gócnak minősített foggal? Kihúzzuk? Kezeljük? És ha nem okoz tüneteket? És ha nincs vele panasz? Ezek nagyon nehéz kérdések, a kezelőorvossal megbeszélve hoznak a fog további sorsáról döntést.
Elegendő idő
FONTOS! Ha orvos műtét előtt kér öntől fogászati gócszűrést, szánjon erre elegendő időt! Ha egy fog potenciálisan góc, akkor a gyors kezelés csak a fogeltávolítás! Ha megmentené, annak módja a gyökérkezelés, de az több időt vesz igénybe!
Biztonságos kezdés
Fogászati góc szűrés és kezelés
Panorámaröntgen
A digitális panorámaröntgen az első, amit a fogászati góc szűréshez elkészítünk. A digitális kép részletesen vizsgálható. A panoráma képen az összes fog látszik, így átnézeti képet kapunk arról, mely fogakat kell részletesen megvizsgálni.
Intraorálisröntgen
A fogászati góc szűrés második eleme az intraorális röntgen. Ezzel a gyökércsúcsot vizsgáljuk, és pontosabb képet kapunk arról, hogy a fog gócként valószínűsíthető e vagy sem. Minden gyökérkezelt vagy elhalt fogat potenciálisan gócnak tekintünk.
3-dimenziós CBCT
A fogászati góc szűrés során a bizonytalanabb esetek további vizsgálatára a nagy felbontású, 3 dimenziós képet adó CBCT alkalmas. A gyökerek és a gyökércsúcson túli terület gyulladásairól még pontosabb képet kapunk.
Mit jelent a fogászati góc?
Baktériumok a csatornákban
Gócbetegség
Gyulladás a csontban
Ciszta, vagy gyulladás a gyökéren
Ciszta, vagy gyulladás a gyökéren
Újrakezelés
Tud róla, hogy az ínygyulladás is okozhat komoly góc tüneteket?
Súlyos fogínygyulladás
A fognyakra felrakódott fogkő, a fogakat tartó szöveteket irritálja, idővel ínygyulladás, majd kezeletlen állapotban fogágygyulladás alakul ki, a fogat tartó csont sorvad. A fogíny és a fog között tasak alakul ki. Képzelje el, hogyha a fogak körüli tasakok belső felszíneit összeadja, akár tenyérnyi méretű „sebfelületet” kap, amely folyamatosan baktériumokkal fedett.
Tenyérnyi gyulladás láthatatlanul
A gyulladt fogínytasak nyálkahártyáján keresztül a baktériumok és azok mérgei folyamatosan bejutnak a véráramba, így a szervezet bármely területére. Ez pontosan ugyanúgy gócbetegséget okozhat, mint egy gyulladt foggyökér esetén.
“ A hajhullás, ízületi bántalmak és bőrbetegségek hátterében állhat fogászati góc. Minden gyökérkezelt, elhalt fogat potenciálisan gócnak tekintünk. A gócvizsgálat szájvizsgálatból és röntgenfelvételek elemzéséből áll. A fogorvos azt állapítja meg, hogy egy adott fog potenciálisan jelenthet e gócforrást vagy sem. “
Dr. Pattogató Rita
Konzerválófogászat és fogpótlástan szakorvosa
Mennyibe kerül a góc szűrés?
Rendelőnkben a gócszűrés állapotfelmérésből és röntgenvizsgálatokból áll. Az eredményről az orvos igazolást állít ki. A szükséges kezelésekről kezelési terv készül.
