Fogérzékenység? 5 + 1 tipp, amit érdemes elolvasnia a témában!
Sokan küzdenek a fogérzékenység problémájával. Nyáron egy jó hideg ital elfogyasztása közben vagy után fogfájásra panaszkodnak. Ugyanez ez a probléma felmerülhet egy meleg ital vagy édesség fogyasztás esetében is. De mi okozza ezeket és mi lehet ezekre a kellemetlen dolgokra a megoldás? Íme 5+1 fontos tudnivaló a témában!
Mi váltja ki a fogérzékenységet?
A fogakat fogzománc fedi és óvja a dentinréteget. E két fontos szövet továbbá óvja a sejteket, az ereket, valamint az idegeket magába foglaló fogbelet. Az ép fogzománc bármilyen felszíni sérülése esetén a kémiai anyagok elérik a dentint, ami fogérzékenységhez vezethet.
A szabaddá váló dentinfelszínen ugyan nincsenek idegek, helyette finom kis csövecskék, dentintubulusok szövik át. Ugyan a dentin nem beidegzett, a tubulusokban történő folyadékmozgás aktiválhatja az idegeket. Ez az inger eljutva a pulpához fogérzékenységet vált ki. Az érzékenység intenzitása pedig a pulpaűrben levő szövetek állapotától függ. A fogérzékenység mechanizmusáról és menedzsmentjéről itt olvashat bővebben.
A fog külső rétege, a fogzománc, szinte egyáltalán nem tartalmaz szerves anyagokat, és tökéletes szigetelést biztosít a fog számára. Ez annyit jelent, hogy csak a dentin felszínre kerülésével indul el a fogérzékenység!
A fogszuvasodás összefügg a fogérzékenységgel?
A fogzománc alatti dentin szabaddá válásának, így a fogérzékenységnek több oka is lehet. Az egyik leggyakoribb ok a fogszuvasodás!
A fogszuvasodást a fogon megtelepedő baktériumok okozzák. A baktériumok savakat képeznek, a savak pedig marják a zománcot. A savhatás miatt a zománc szervetlen anyaga előbb utóbb szétesik. A széteső szövetben a baktériumok rohamosan haladhatnak előre. Tudja, olyan ez, mitn a Ryan közlegény megmentésében, amikor a csapatok végre előre vonulhatnak.
A dentin már jóval szabadabb préda! Sokkal több szerves anyagot tartalmaz, mint a zománc, így a baktériumok könnyebben utat törnek már maguknak. Lényegében egy zománctól megfosztott szabad dentinfelszín jön létre, amely ráadásul hemzseg a baktériumoktól.
Hogy függ össze a fogérzékenység a rossz harapással?
A dentin szabaddá válásának másik módja a kopás. Ez egyrészt adódhat helytelen fogmosási technikából adódóan, másrészt pedig a kóros harapás talaján. Erre sokan nem is gondolnak, pedig így van.
A rendellenes harapási formáknál a fog nyakára túlzottan nagy nyomás kerül. A vékony zománc prizmák ennek nem feltétlenül tudnak ellenállni. Egyszerűen kipattognak. Ez egy két apró szilánk esetén még nem jelent problémát, de hosszú távon bizony a fognyaki dentin szabaddá válásával jár.
Ha ehhez egy vízszintes sikáló mozdulatos fogmosás társul, a fognyak még hamarabb kopik. Kialakulnak a fognyaki kopások. Ezek a fogérzékenységre hajlamos területek. Tudja miért?
Mert ezeken a részeken nemhogy lekopik a zománc, de az alatta levő, szabaddá vált dentinfelszín is nagyon vékony! A fog nyakánál a legvékonyabb a zománc is és a dentin is, így ez a legkitettebb terület a fogérzékenység számára.
Miért érzünk fájdalmat vagy érzékenységet?
A fogérzékenység mechanizmusának tudományos leírása egyértelművé teszi, hogy a dentin felszínét érő nyomás, így hát a baktériumok jelenléte is folyadékáramlást indít el a dentintubulusokban. A folyadékáramlás pedig ingerli a mélyen levő szöveteket.
A fog csak érzékenységet vagy fájdalmat érez. Vagy semmit. Érzett már kedves simogatást? Kellemes feltöltő melegséget a fogaival? Nem ugye? Mert a fog felől csak fájdalomingerek érik el az agyat. Hát, ez bizony így van, ha tetszik, ha nem!
Így hát nekünk a „semminek” kell örüljünk! Azaz, ha a fogról nem tudunk, annál nagyobb öröm fogászat témában nem is érhet minket!
Mit jelent az édes érzékenység?
Az édes érzékenység a fogszuvasodás egyik jellemző tünete. Láthatjuk, hogy a hideg érzékenység esetén sokkal jellemzőbb, hogy valójában a fognyakról felhúzódott fogínyről van szó.
Ezzel szemben a az édes érzékenység hátterében többnyire fogszuvasodás áll. Lehet ez egy új szuvasodás, de lehet, hogy egy régi fogpótlás vagy tömés széle mentén keletkező újabb szuvasodsáról van szó.
Az édes érzékenység esetén tehát biztos tipp: Jelentkezzen be fogorvoshoz! A fogászati diagnosztika erre való. Jobb évente egyszer, mint amikor már ott a probléma!
Hogyan dönti el a fogorvos, hogy a fogérzékenységet fogszuvasodás okozta?
Ennek vannak egyértelmű jelei, még a kezdeti fogszuvasodás esetén is. Az édes érzékenység esetén a páciensek elég jól be tudják azonosítani a panaszos fogat. A zománc szuvasodása krétafehér színű, és ez bizony már okozhat édes érzékenységet, bár ebben az állapotban inkább csak az egyéb érzetek iránt is kifinomultan érzékeny páciensek fedezik ezt fel.
A vizsgálat során először azt zárja ki a fogorvos, hogy a fogérzékenység nem a fognyaki kopásból jön e. Ha a fog előzőleg még nem volt tömött, a szuvasodás, főleg a dentin szuvasodása nagyon jól látszik. Nekünk, fogorvosoknak! A páciensek azonban sokáig nem veszik észre!!!
A probléma akkor kezdődik, ha több tömött, esetleg láthatóan szuvas fog van egymás mellett. Ilyenkor nehéz megkülönböztetni, hogy melyik fog éppen a panaszos. Sokszor türelmet próbáló folyamat, amíg diagnosztizálni lehet, hogy vajon meglyik foggal kell elkezdeni a kezelést!
Okozhatja a fogérzékenységet a rossz fogmosás?
A fogérzékenységet okozhatja még az íny visszahúzódása is. Ez egyrészt genetikai, másrészt a harapással is összefügghet, harmadrészt a helytelen szájápolási szokások is okozhatják.
Itt nem azt kell érteni, hogy a páciens nem mos elégszer fogat, sokkal inkább azt, hogy rossz technikával végzi a fogmosást. A fogzománcot és az ínyszövetet a fognyaki területekről igen könnyen le tudjuk koptatni durva, vízszintes dörzsöléssel.
A helytelen fogmosási technika során az ínyszövetek, de a cementréteg is erodálódásnak indul. A megvékonyodó szövetek alatt pedig gyorsan ott van az idegekben gazdag fogbél.
Fontos tudni, hogy bár a fognyaki kopás a legtöbb esetben egyszerű fognyaki töméssel feltölthető, nem szabad elbagatellizálni. Számos esetben találkozunk a rendelőben fognyaki kopással túlzottan sokáig együttélő pácienssel. Náluk előfordul, hogy a fogat már gyökérkezelni kell. Érdekli miért?
Mert a dentin már a zománcnál puhább anyag. A fognyaki kopás így a rendszeres fogmosás hatására egyre mélyül. A dentinben pedig a mélyülés egyre gyorsabb. Egy ideig a pulpa védekezik! Ingerdentin termel a közeledő fognyaki kopás elől. Egy idő után azonban ez már kevés. Egyszerűen fizikailag átjutunk a pulpába.
Ha a pulpakamra megnyílik a szájüreg felé, az rendkívül gyorsan befertőződik. A fertőzés következtében pedig a fog elhal. Rémes igaz? Fogérzékenységről beszéltünk és elhalt foghoz jutottunk.
Persze az esetek nagy részében ez szerencsére nincs így. A titok, hogy el kell jönni évente legalább egyszer állapotfelmérésre, hogy a készülő kopásokat a fogorvos feltölthesse!
Összefoglalás:
- A fogérzékenység kellemetlen, de hasznos jelzés a szervezetünktől
- Az ép fogzománc nem érzékeny
- A fogszuvasodás, rossz harapás, helytelen fogmosás mind okozhat fogérzékenységet
- Az édes érzékenység szinte biztosan a fogszuvasodás jele
- A hideg érzékenység többnyire fogkopás jele
- A titok: el kell jönni évente legalább egyszer fogorvosi ellenőrzésre!
