A szem a lélek tükre. A mosoly pedig a test vallomása…
Sok bölcs gondolkodó szerint az emberi élet egyik nagy kihívása a kapcsolódás. Vagy még helyesebben, a kapcsolódás minősége. Hogyan kapcsolódhatunk jó érzéssel, örömmel, harmónikusan a környezetünkhöz, más emberekhez, de elsősorban magunkhoz. Az életet nem csak egyszerűen élni, de örömmel élni jó. Az öröm pedig sokunk számára az egymással történő kapcsolatban élhető át a legintenzívebben.
Ahhoz, hogy másokkal örömteli módon kapcsolódni tudjunk, elsősorban magunkra kell hangolódjunk, és magunkban kell megkeressük a “jól lét” és az öröm érzését. Az örömteli belső lét pedig a szemünk ragyogásán keresztül sugárzik ki a külvilág felé.
A belső egyensúly további hírnöke a széles mosoly. A mosolyban ott az öröm üzenete: “Jól érzem magam a testemben, magabiztos vagyok, jól vagyok!”
De mi van, ha úgy gondoljuk, nem elég szép a mosolyunk? Hibásak, kuszák a fogaink? Túl nagyok, túl kicsik, vagy résesek? Szürkébbek, mint szeretnénk, esetleg barnábbak, foltosak? Könnyebb a belső harmóniát megtalálni, ha vélt vagy valós nehézségeinken változtatunk.
Ha előjönnek a szorító gondolatok: “Nem vagyok elég szép, nem fogok tetszeni, de gázul nézek így ki…”, akkor nehéz bölcs módon szeretettel önmagunkra hangolódni. Ekkor inkább cselekvési terv kell! Döntés, hogy “Változtatni akarok!” Sokszor kis beavatkozásokkal is hatalmas változások érhetőek el a mosolyban. Ne hagyjuk magunkat a negatív gondolatokra hangolni, inkább cselekedjünk!
Amikor nincs meg a belső jó összhang, előjönnek a nagyon is emberi, sokszor nagyon is kellemetlen gondolatok: “nem vagyok elég szép, nem vagyok elfogadható, nem elég szép az arcom, szemem, stb…” Egy megvilágosult bölcs számára ezek talán hamis gondolatok, de a hús vér emberek nagyon is érzik e gondolatok komor és örömtelen súlyát.
Mit tehetünk tehát, hogy mégis jobban érezzük magunkat a bőrünkben?…
A bölcsek és a fogorvosok a gyökerekig hatolnak…
Ha igazán bölcsen és tudatosan állunk neki, két irányból indulhatunk az örömünk felé, a két utat érdemes párhuzamosan járni, hogy hatásuk együtt erősítse önbizalmunkat. Az egyik út a befele visz, mely, az önmagunk elfogadásának útja, eredménye az “Úgy vagyok jó, ahogy vagyok!” érzése. Ezt a belső erőt nem a fogorvosi rendelőben, hanem önismereti csoportokon, meditációval és mély belső munkával fedezhetjük fel. A másik, ugyanolyan fontos út a testünk javítgatása.
A test, amely templomként szolgál lelkünknek, nem lehet romos és kifakult! Ha a belső út adta lelki erővel és tudatossággal tekintünk a testre, sok helyen javíthatunk, erősíthetünk rajta, úgy, hogy az jobban szolgálja lelki békénket. A testtudatosság fokozódásával jobban és egészségesebben táplálkozunk, többet foglalkozunk a tisztaságunkkal, az izmainkkal, és bizony még a mosolyunkkal is.
Ha természetadta lehetőségeinken ilyen tudatossággal szeretnénk javítani, nem fogunk buta túlzásokba esni. Nem kell a szép, de kicsit kusza fogakat rögtön agyon szabályoztatni, vagy mindegyiket porcelán koronával látni el. Nem kell a ferdén álló fogunkat azonnal kihúzatni, csak hogy szebb, de mű koronával pótolják azt. Az enyhén sárgább fogat nem kell ultrafehérré fehéríttetni, hogy mindenki lássa rajta, nem természetes…
A testtudatosság fokozódásával jobban és egészségesebben táplálkozunk, többet foglalkozunk a tisztaságunkkal, az izmainkkal, és bizony még a mosolyunkkal is.
Ha természetadta lehetőségeinken ilyen tudatossággal szeretnénk javítani, nem fogunk buta túlzásokba esni.
Az igazi esztétikai élmény és a szép mosoly épp a természetesen szépben rejlik. Legyen szimmetrikus, de ne művi módon, lehessenek benne kis apró, finom szabálytalanságok. Legyen fehér, de nem ultrafehér, amiről ordít, hogy nem a sajátunk. Legyenek sorban a fogaink, de nem úgy, mint egy kerítés lécei, egymás mellett sorban, minden kis hiba vagy szabálytalanság nélkül.
Legyünk hatékonyak és tudatosak! Csiszolás és azonnali, hűbelebalázs lépések és gyors fogtömetés helyett kezdjük konzultációval!
Fogorvosként gyakran kapok olyan levelet ismeretlen páciensektől, akik mellékletben elküldenek egy képet mosolyuk jelenlegi állapotáról, és érdeklődnek, hogy mit lehetne tenni, mert ugyan itt és itt, ebben és ebben a rendelőben már megcsináltatták néhány hónapja a fogaikat, de szerintük az nem szép, nincsenek megelégedve az eredménnyel. Olyannyira elkeseredettek, hogy inkább mégegyszer szeretnének nekiállni, csak – okulva az első alkalomból – most már többet kérdeznek, tudatosabban gondolkodnak a mosolyukról és a lehetőségeikről.
Nem kell például egy ferde fogra azonnal fogkoronát húzni, lehet hogy van kisebb, egyszerűbb lehetőség is a javításra! Vagy lehet, hogy el van készítve szépen 6 gyönyörű porcelán héj a frontfogakra, melyek önmagukban tökéletesen, csak épp a páciens arcával egyáltalán nem harmonizálnak, túl kicsik, túl szögletesek, stb.
A mosolytervezés lényege épp az, hogy előre, a fogak lecsiszolása, tömése, illetve bármely egyéb fogászati költség (mosolytervezés költségéről infó itt) nélkül, virtuálisan meggyőződhetünk a fogorvosunk által javasolt beavatkozás eredményéről. A tervezés közben a fogorvos is jobban ráhangolódhat a lehetőségekre, mert ami az első ránézésre elkészíthetőnek tűnik, kiderül, hogy mégsem passzol, lehet, hogy a fogívben még szépen mutat, de az arcban már diszharmonikus.
Ha viszont sikerül a mosolytervvel egy szép harmonikus fogformát kialakítani, akkor a fogtechnikus is láthatja a vágyott megoldást és sokkal nagyobb biztonsággal olyan formájú és méretű fogakat készít, amelyekre szükség van.
Bizonyos esetekben a páciensek ragaszkodnak olyan megoldásokhoz, amikről a fogorvos már első pillanatban tudja, hogy nem lesz jó. A páciens azonban nem érti, esetleg bizalmatlan. A legtöbb ilyen eset arra vonatkozik, amikor ahhoz, hogy egy mosolyt valóban szépen meg lehessen oldani, nem elegendő az esztétikai fogászati beavatkozás, hanem előtte fogszabályozásra is szükség lenne.
