A fogágybetegségekkel kapcsolatban Önnek két fontos dolgot kell tudnia: érintette-e ebben a betegségben, és ha igen, akkor hogyan kaphat hatásos segítséget a komolyabb fogászati problémák kialakulásának megakadályozására.
Ezen az oldalon kézzel fogható gyakorlati segítséget szeretnénk Önnek nyújtani a fogínykezelések kapcsán arra az esetre, ha Ön felismeri magán a fogágybetegségek jellemző tüneteit.
Mi a kapcsolat a fogínyvérzés és a fogínygyulladás között?
Az egészséges fogíny nem vérzik. Sem önmagától, sem a fogmosástól. Egy túl erős sörtéjű fogkefe valóban nem tesz jót a fogínynek, megsérti azt, sőt, a fognyakról le is dörzsölheti az ínyt, de a fogínyvérzésért nem felelős. Annak hátterében mindig fogínygyulladás áll. A gyulladást pedig a fogak nyakán megmaradó lepedékben, fogkőfelszínen élő baktériumok váltják ki a fogíny szövetében.
A megoldás: Ha 2-3 napos, alapos (puha sörtével!) végzett fogmosás után is fennáll a fogínyvérzés, érdemes felkeresni fogorvost vagy dentalhigiénikust!
A duzzadt íny hátterében fogínygyulladás áll?
Sok esetben igen! Vannak bizonyos gyógyszerek, melyek mellékhatásaként előfordulhat fogínyduzzanat (főleg szívgyógyszerek), de a legtöbb esetben a duzzadt, lilás-pirosas színű íny, gyulladást jelent. Az ilyen íny a fogkefével, vagy akár ujjal való érintésre is szinte azonnal vérezni kezd. Hátterében leggyakrabban íny alatt felrakódott fogkő áll, mely a szöveteket irritálja és abban gyulladást idéz elő.
Duzzadt, gyulladt, vérző íny esetén javasolt, hogy minél előbb keressük fel a fogorvost!
Lehet-e kellemetlen a lehelet a fogínygyulladástól?
A válasz: igen! Sőt a legtöbbször a háttérben fogínygyulladás vagy fogszuvasodás áll. A szájüregből származó kellemetlen szagokat az ott elszaporodó baktériumok gázai okozzák. A baktériumok elszaporodhatnak a szuvas fogakban, rosszul záró fogtömések vagy koronák mellett, és a fogínygyulladás miatt kialakuló fogínytasakokban is.
Mi okozza a fogíny visszahúzódását és lehet e rajta segíteni?
A fogíny visszahúzódásának kérdése nem egyszerű. Hátterében több ok is lehetséges: rossz fogmosási szokások, helytelen harapási illeszkedés, éjszakai fogcsikorgatás, genetikai háttér, fogínysorvadás. A valós ok felderítéséhez ezért a teljes rágóapparátust alaposan meg kell vizsgálni, nem elegendő az adott fogakra fókuszálni.
A kezelés a legtöbb esetben az oki tényező kiküszöbölését jelenti – pl. helyes fogmosás megtanítása, fogszabályozás, szájhigiéniai kezelések – mely abban segít, hogy a folyamat ne, vagy ne olyan gyorsan haladjon tovább.
Mit lehet tenni elvándorló, mozgatható fogak esetén?
Az első kérdés, megtarthatóak még ezek a fogak vagy sem. Sajnos, egy bizonyos stádium után, mikor a fogakat már szinte egyáltalán nem veszi körbe a csontos fogágy, a foga megtarthatóságának esélye kicsi. Ezért fog mozgathatóság tünete esetén érdemes mihamarabb fogorvoshoz fordulni, hiszen az időben elkezdett kezelésekkel a folyamat még megállítható.
Ha a folyamatot időben kezelhetjük, a következő fontos kérdés a Páciens hozzáállása. Ez az a betegség, ahol az orvos elszántsága, tudása és odafigyelése nem elég, a Páciens tudatos odafigyelésére és a rendszeres kezelésekre nagyon nagy szükség van. Eleinte hetente, később negyed majd félévente rendszeresen kell járni kezelésekre ahhoz, hogy a fogakat hosszú évekig meg tudjuk tartani, stabilitásukat vissza tudjuk állítani.
