Mikroszkópos gyökérkezelés

Úgy korrektebb, ha azt mondjuk biztonságosabb, precizebb, alaposabb és ezáltal sikeresebb.  Az őrlőfogaknál, vagy bonyolultabb anatómiájú fogaknál sokkal jobb eredmények érhetőek el mikroszkóppal, hiszen a bonyolult anatómia preparálása nagy nagyításban precízebben végezhető el. A felső hatos fogakban például szabad szemmel csak 3 gyökércsatorna látható, míg mikroszkóppal az esetek 96%-ban egy negyedik, néha 5. gyökércsatornát is találunk. Amennyiben ezek feltáratlanok maradnak, a fertőzés fennmarad bennük, így hiába vagy tökéletesen ellátva a négyből 3 csatorna ha a negyedikben ott marad a fertőzött szövettörmelék és gócos elváltozást okoz. A görbébb gyökércsatornák ellátása szintén sikeresebb mikroszkóppal, hiszen olyan apró műszerekkkel lehet kontrolláltan dolgozni, melyekkel szabad szemmel nem.

Nem csak a mikroszkópos, de a szabad szemes gyökérkezeléshez, és minden olyan töméshez is érdemes kofferdamot feltenni, ahol szeretnénk valóban minőségi munkát végezni. Igaz, a nagyon elpusztult koronával rendelkező fogakra nem biztos, hogy fel lehet tenni a kofferdamot, ilyenkor örülünk, ha olyan megoldást találunk, amivel valahogy sikerül egy ideig elkerülni a foghúzást.

Tehát, a kérdés lényegében az, hogy mire jó a kofferdam? A kofferdam, magyarul nyálrekesz tökéletes izolálást biztosít a kezelés során a nyáltól és a szájban levő baktériumoktól. Emellett azt is megakadályozza, hogy a fogorvos a kezelés közben véletlenül beejtsen valamit a páciens torkába, mely akár életveszélyes szövődménnyel is járhat. A gyökérkezelés során, amennyiben kofferdam izolálásban végezzük, lehetőség van olyan fertőtlenítőszerek alkalmazására, amelyek a fog belsejét kiválóan fertőtlenítik, a nyálkahártyához érve azonban felmaródást okoznának. Ezért, kofferdam izolálásban sokkal nagyobb hatékonysággal lehet a fogat fertőtleníteni, mint anélkül. Ráadásul a nyálban levő baktériumok nem szennyezik be a fogat a kezelés közben.

Ha a mikroszkópos gyökérkezelést nem is választja mindenki, mindenképp javasolt, hogy a kezelésre kofferdamban kerüljön sor, hogy a modern és a régieknél jóval hatékonyabb fertőtlenítő szereket tudja használni az orvos, illetve megakadályozza a kezelés közben a nyál újrafertőző hatását.

A kofferdam izolálásnak nem nagy, de a kezelésen felül extra költsége van. Az itt befektetett csekély többletköltség azonban sokkal sikeresebb kezelést, ezáltal a fog szájban tarthatóságának idejét növeli meg, hosszú távon tehát lényeges kezelési díj csökkentő hatású!

A gyökérkezelt fog csücskeit védeni kell, különben a fog sokkal nagyobb arányban törik, mint a nem gyökérkezelt élő fogak. Gyökérkezelt fogba is tehető simán fogtömés, ha a gyökérkezelés során nem kell túl sok fogszövetet eltávolítani, így a fog mechanikai tulajdonságai elég erősek maradnak. Ez azonban meglehetősen ritka, hiszen épp azért kerül egy fog gyökérkezelésre, mert mély szuvasodás érte, ahol a koronai fogszövet nagy része elpusztult.

Ahol lehet, az elveszett fogszövetet betéttel (inlay, onlay) szükséges pótolni, mégpedig úgy, hogy a megmaradt fogszövetet, így a csücsköket is beburkolja a betét, teljes mechanikai védelmet adva ezzel a fognak. Más esetben a védelem már csak csap és teljes borítókorona alkalmazásával valósítható meg, ha a fog koronai része ennyire elpusztult.

Szarvashiba, ha egy sikeresen gyökérkezelt fog esetén a páciens már nem költ a betétre és csak tömést kér a fogorvostól. A legtöbb esetben az egyszerű tömés ugyanis nem képes megvédeni a fogat a töréstől, mely később a fog eltávolításához vezet. Érdemes tehát inkább hallgatni a fogorvosra, valamivel több pénzt áldozni a fogra, mint később elveszteni, és a fogpótlásra pedig sokkal több időt és pénzt áldozni.

Igen, a mikroszkópos gyökérkezelés precízebben tárhatja fel a csatornarendszert. Sok esetben fel lehet vele tárni olyan gyökércsatornákat is, amelyeket egy korábbi, szabad szemmel végzett gyökérkezelés során a kolléga nem talált meg. Az ilyen feltáratlan gyökércsatornák sok esetben okoznak gócos elváltozást, még abban az esetben is, ha a többi csatorna tökéletesen lett kezelve.

Ha nincs lehetőség mikroszkópos kezelésre, akkor is érdemes modern gyökérkezelési koncepciót alkalmazó fogorvost keresni. Ez azt jelenti, hogy a gyökérkezelés mindenképp kofferdam izolálásban történjen és ha lehet, a modern átöblítő, fertőtlenítő eszközöket és oldatokat használják, ha lehet, aktiválva ezeket az oldatokat. Ezekkel a módszerekkel, mikroszkóp nélkül is sikeresebb lesz a gyökérkezelés vagy az újrakezelés.

Nem, ez így nem igaz. Egy tapasztalt, precíz és alapos orvos, esetleg Loupe szemüveges nagyításban is komoly sikereket ér el, ha a gyökérkezelés modern eszközeit beveti.

Ami mikroszkóp nélkül is mindenképp közelebb hozza a sikert, az a megfelelő kofferdam izolálás, illetve a legújabb öblítési protokollok és anyagok alkalmazása.

Tehát egy „sima” nem nagyításban végzett gyökérkezelés is lehet annyira sikeres, mint egy mikroszkópos, ha a fog anatómiája nem túlzottan bonyolult, a fogorvos megfelelő tapasztalattal bír és alkalmazza a modern gyökérkezeléshez szükséges izoláló, fertőtlenítő és technikai eszközöket.

Egy bonyolult gyökércsatornájú fog esetén - például felső hatos fogak, 96%ban számfelatti csatornával, vagy a görbe gyökerű fogak, illetve a régebben már gyökértömött fogak újbóli kezelése az esetek nagy részében sikeresebben végezhető el mikroszkópos gyökérkezeléssel.

A gyökérkezelés sikere számos tényezőn múlik, így erre nem lehet egyértelmű választ adni. Fontos a jó diagnózis és kezelési terv felállítása. Ehhez sok esetben 3 D CBCT röntgenképalkotás is szükséges lehet. Igaz, ez extra költség, hosszú távon azonban rengeteg pénzt, fájdalmat, csalódást és energiát lehet megspórolni egy időben eltávolított fog kapcsán, mintha ugyanezt a fogat évekig kezelgetné valaki hiába, mert a 2 D röntgenfelvételen nem lehetett megfelelően diagnosztizálni a menthetetlen problémát.

A kutatások eredményei szerint a siker 80-96% közötti, de a siker sok tényezőtől függ.

Fontos, hogy milyen a gyökérkezelendő fog koronai része. Felépíthető e könnyen, vagy már ez is problémákba ütközik? Van e a gyökér csúcsán már gyulladásos elváltozás, azaz áttört e már a gyökereken túlra a fertőzés vagy sem? Amíg még nincs a csontban röntgennel kimutatható körülírt csontritkulás, addig a gyökérkezelésnek jóval kedvezőbbek a sikeres befejezésre a kilátásai, mint ellenkező esetben. Amennyiben már van kialakult gyulladás a gyökér csúcsán, úgy szintén nem mindegy, hogy az elváltozás mekkora, illetve mióta áll fenn a gyulladás.

A fertőzésben szerepet játszó baktériumokat az alap rutin gyökérkezelés során nem tenyésztjük, de itt is különböző sikerességi rátákat sorol fel a tudomány. A különböző baktériumfajok ugyanis különböző sikerességgel pusztíthatóak el. Az Enterococcus Foecalis nevű baktérium például szinte alig, tehát, ha egy ilyennel fertőzött gyökércsatornánk van, hát a siker igencsak nem lesz garantált (ez a baktérium leggyakrabban az újra-gyökérkezelendő fogaknál jellemző, míg első gyökérkezelésnél ritka).

Nem mindegy továbbá, hogy hány gyökerű fogról van szó? Az egy gyökerű, egy gyökércsatornás fogak kezelése jóval sikeresebb, mint a hátsó, több gyökerű sok gyökércsatornás fogaké.

Számos egyéb tényező mellett egyáltalán nem mindegy a kezelőorvos tapasztalata, képzettsége, és az általa használt technika. Nem mindegy a nagyítás szerepe, például minimum loupe nagyítás szükséges, de még jobb a mikroszkópos, illetve az izolálás sem, ahol is sikeresebb a kezelés kofferdam izolálásban, ld, előző pontban.

Szintén kifejezetten nagy szerepe van a megmunkálási technikáknak, a gyökércsatorna bemérési módszereknek és az átöblítési protokolloknak.

100%ot egyik technika sem ígér, mivel ez az emberi testnél nem értelmezhető fogalom. A foganatómia mellett az emberi testben számos nehezítő tényező van, amely nem engedi meg a 100% os sikert. 100%, ha a fog gyökérkezelését megelőzzük!

De ha a legjobb, legsikeresebb kezelést keressük, akkor érdemes endodonciára (gyökérkezelésre) szakosodott specialista orvost keresni, aki mikroszkópos gyökérkezelést és a legmodernebb tudományos módszereket alkalmazva, a páciens által prezentált esetből a legsikeresebb kezelést hozza ki.

Valóban a gyökérkezelt foga szürkésebb lehet, mint az élő fogé. Első sorban fontos a gyökértömés technikája, hogy a fog koronai része milyen módon van feltárva, áttisztítva és tömve. Fontos, hogy a koronai rész teljesen tiszta legyen, mind a szövettörmeléktől, mind a gyökértömés maradékától. Itt ismét szeretném felhívni a páciensek figyelmét a nagyítás szerepére: szabad szemmel nem lehet az a kis pulpaüreget olyan alaposan kitisztítani, mint ahogy mikroszkópos, vagy legalább loupe nagyítás mellett, azaz, a hagyományos, szabad szemmel dolgozó fogorvos esetén nagyobb eséllyel marad a pulpakamrában elszínező anyag.

Emellett, a pulpakamra maximális kitisztítása mellett is elszíneződhet a gyökérkezelt fog. Ebben az esetben az utólagos belső fogfehérítés segíthet a problémán. Itt nagyon fontos, hogy csak olyan fogat lehet fehéríteni, melynek a tömése a gyökér felé jól zár, semmiképp nem mehet a gyökércsatorna felé fehérítő anyag. Az interneten kapható fehérítő eszközök külső fehérítést tesznek lehetővé, ezek NEM alkalmasak belső fogfehérítésre.

Sok esetben egy gyökérkezelt fog belső fogfehérítése után, a fog újbóli rekonstrukciójára is szükség lehet fehérebb színű fogtömő anyaggal. A szürke fogak fehérítése nagyon jó eredménnyel elvégezhető, íme egy esetbemutatás, olvasson tovább! A szürke fog kifehérítése.

Az első kérdés a diagnózis. Miért lett ez a fog beteg, miért kell gyökérkezelni? Milyen állapotban van ez a fog strukturálisan – azaz felépíthető e a fog koronai része, mi a helyzet a fogággyal, stabilan tartja e a fogat, vagy szükség van e parodontológiai kezelésre is? Milyen a fog gyökérrendszerének anatómiája. Mennyire görbültek, vagy egyenesek a gócos foggyökérben futó csatornák? Milyen a kezelendő fog anatómiai struktúrája? Vannak e számfeletti gyökércsatornák, szűk nehezen megközelíthető csatornák vagy elágazások.

Erre a számos kérdésre a diagnózis során kap választ az orvos, majd ez alapján dől el a kezelési terv. A diagnózishoz a mikroszkópos gyökérkezelés esetén gyakran kér a szakorvos 3 Dimenziós CBCT felvételt.

A mikroszkópos gyökérkezelés alaposabb és precízebb kezelést tesz lehetővé, mint a hagyományos szabadszemes gyökérkezelés, ezért a mikroszkópos kezelésnél az ülések időtartama hosszabb. Mikroszkóppal a szakorvos precízebben, alaposabban dolgozik, mely időigényesebb. A kezelés elején mindig fel kell tenni a kofferdam izolálást is, amely szintén pár percet igénybe vesz. A modern öblítési protokoll által használt, igen hatékony öblítőszereknek időt kell hagyni a fogban, hogy kifejthessék fertőtlenítő hatásukat. Ez minimum 40 perc, több gyökércsatorna esetén az idő még hosszabb.

Általánosságban elmondható, hogy a mikroszkópos gyökérkezelés időtartama ülésenként minimum 1,5 inkább 2 óra. Mikroszkópos kezelésre egyszerűbb esetben 1-2, egy komplikáltabb őrlőfognál, főleg újbóli gyökérkezelés esetén általában 2-4 ülés szükséges.