Az édesre, hidegre való fogérzékenység, a lemoshatatlan szürke szín, vagy a hirtelen letörő fogdarab hátterében fogszuvasodás állhat. Ne bagatellizálja el a tüneteket! Ha a szövethiány nagy, fogtöméssel már nem, de inlay segítségével még helyreállítható a fog formája. Ha időben lép, elkerülheti a gyökérkezelést és a borítókoronát!! Tudjon meg többet arról, mi a különbség az egyszerű fogtömés és az inlay (magyarul: betét) között.
Mikor készítünk inlayt vagy onlayt (magyarul: betétet)?
Inlay vagy onlay abban az esetben szükséges, ha a szuvasodást – méreténél vagy formájánál fogva – már nem biztonságos fényre kötő fogtöméssel kezelni. Leggyakoribbak azok az esetek, mikor a fog egyik vagy mindkét oldala letört. Az inlay kifejezést akkor használjuk, ha a fog rágófelszínére a betétet nem kell kiterjeszteni, míg az onlay kifejezés akkor érvényes, ha a betétet a fogfelszínre is kiterjesztjük, azaz még nagyobb a fogszövet károsodása. Az inlay kezelés során a legtöbb esetben gyökérkezelés nem történik, a fog él a fogbetét alatt.
Az inlay elkészítéséhez a fogorvos mellett a fogtechnikus segítségére is szüksége van, így a fogbetétek a tömések árához képest drágábbak. A fog koronai részéről a fogszuvasodás eltávolítása és a speciális inlay forma megteremtése után a fogorvos lenyomatot vesz, majd ennek alapján a fogtechnikus készíti el a betétet. Az így készített fogbetétek pontosan illeszkednek, a fog formai jellegzetességeit sokkal jobban visszaadják, mint egy normál fogtömés esetén - tehát az inlay a fogtömésnél szebb, élethűbb, pontosabb és tartósabb megoldás.
Hogyan dönti el a fogorvos, hogy tömést vagy betétet készít a fogba?
A fogászati vizsgálat alapján szuvasnak talált fogak ellátása fogtöméssel, nagyobb szuvasodások esetén inlay beragasztásával lehetséges. Az elsődleges szempont tehát a fogszövetek károsodásának mértéke, formája. Fontos szempont, hogy él e a fog, megvan e minden oldala vagy sem, milyen mélyen terjed a fogszuvasodás a fogíny alá. Ezen szempontok alapján a fogorvos az állapotfelmérés során a legtöbbször egyértelműen meg tudja határozni, hogy a kezelési tervben fogtömést vagy fogbetétet ajánl e.
Vannak határesetek, mikor a páciens dönt, saját szempontjait figyelembe véve (ár, tartósság), de olyan is előfordul, hogy egy egyszerűnek tűnő fogfúrás, melynek ellátására a fogorvos fogtömést tervezett végül igen kiterjedté válik és a biztonságos ellátáshoz inlay szükséges. A kezelési tervben a kétes fogak esetén a fogtömés és a betét variációit is feltünteti a fogorvos, így a rendelőben könnyebb a választás, kevesebb a meglepetés.
Melyek a Gradia kompozit fogbetét jellemzői?
Melyek az IPS I-max porcelán fogbetét jellemzői?
Mi jellemző a klasszikus öntött arany betétre?
Fontos! az árkalkulációnál az alapdíjon felül, az arany aktuális napi árfolyama alapján, a fogtechnikus a felhasznált arany mennyiségét felszámolja (átlagosan egy nagyőrlőfogba 2-4 gr arany szükséges). Az alkalmazott aranyötvözetről a fogtechnikus bizonyítványt állít ki.
Hogyan készülnek a betétek? Hányszor kell megjelenni a fogorvosi rendelőben?
A betétek elkészítéséhez – a választott anyagtól és márkától függetlenül – minimum kétszeri megjelenés szükséges a fogorvosi rendelőben.
Első alkalom
Második alkalom (általában az első alkalom után egy héttel)
Harmadik alkalom:
Kontroll, elsősorban aranybetét esetén, ekkor lehet ugyanis a betét szélét finoman a fogra polírozni, tovább növelve a széli záródás biztonságát.
Bizonyos esetekben ettől eltérő ülésszám is lehetséges, a fog eredeti állapotától függően.
Mikor lehet enni a fogbetét beragasztása után?
A zsibbadás érzésének ideje alatt enni nem szabad (általában a beadástól számítva 3-4 óra). A Gradia és porcelán betétek esetén, amennyiben érzéstelenítés nem történt, a rendelőből kilépve a betét már terhelhető. Aranybetétek esetén a 3-4 óra kötési időt érzéstelenítés nélküli esetben is ki kell várni, a betéttel csak ezután rágjunk.
BUDAPEST DENTAL
Sütihasználati tájékoztató