Amikor gyermekeim még oviba jártak, a kisgyermekes édesanyák öltöztetéskor rendszeresen megtaláltak az alábbi kérdésekkel. Mikor vigyem el óvodás gyermekemet fogszabályozó konzultációra? Van szükség fogszabályozásra kisgyermekkorban? Vajon a kusza fogakkal és a harapással csak akkor kell foglalkozni, mikor a gyermek már leváltotta a tejfogakat?
Sokaknak a válasz így logikus: a tejfogak kihullanak, a maradó fogak csak később, iskolás korban jönnek, minek foglalkozzunk tehát fogszabályozással óvodás korban. Ön mit gondol erről? Logikusnak logikus, de biztos, hogy ez a teljes igazság?
Amit Ön logikusnak gondol, arról a fogorvos egészen máshogy vélekedik. Érdekli hogyan?
Az igazság nem fekete vagy fehér, ennél sokkal árnyaltabb. Ez minden emberi témában így van, a fogászat sem kivétel. A fogszabályozás nem csak a fogak mozgatásáról szól. A csontok növekedésének irányítása szintén a fogszabályozás témakörébe tartozik. A csontok pedig növekednek már óvodás korban is, amikor még csak tejfogak vannak, tehát erre a területre igenis figyelni szükséges. De hogyan, mikor, mit figyeljünk meg gyermekünkön?
Cumi, ujj, takaró, vagy plüssállat csücske elalváskor a fogak között – ezek is “fogszabályzó eszközök”, csak sajnos nem éppen ideálisak…
A rossz szokások, mint az ujjszopás, cumizás, takarórágcsálás még a teljesen normális módon fejlődő állcsontokban is okozhat elváltozást. Ökölszabály szerint 4 éves korig érdemes a gyereket leszoktatni a rossz szokásáról, hogy ne maradjon látható elváltozás. Hogyan? Úgy, hogy mi, szülők mélyen magunkban belül elhatározzuk, hogy vége és ennek megfelelően cselekszünk.
A rossz szokást fenntartó eszközt kidobjuk, elvesszük, a Dunán papírhajóban rituálisan elhajóztatjuk, közösen megásott és virágokkal kibélelt kis sírba eltemetjük, felajánljuk a Tündéreknek… a lehetőségek tárháza végtelen egy szülő számára… A gyermek őrjöngését normálisnak vesszük (gyászol, fáj neki), kibírjuk, elfogadjuk, nem ijedünk meg tőle, megtartjuk őt közben, de a döntésből nem engedünk. Hosszú távra tervezünk, nem rövid távra.
Tudjuk, hogy fáj neki, tudjuk, hogy rossz neki, és közben vele vagyunk ebben, hiszen felnőttként mi értjük, hogy hosszú távon ez miért fontos.
Az ujjszopás nehezebb, hiszen azt nem dobhatjuk ki, itt csak a következetes hozzáállás segíthet. A legfontosabb, hogy mély szeretettel és megértéssel, de folyamatosan NEM et mondunk a rossz szokásra. Nem a gyerekre, csak a rossz szokásra. Nagy különbség.
Ha a gyerek megtalálja bennünk a stabil és biztos pontot (biztos határt!), és egyben a végtelen szeretetet és elfogadást, egy idő után megnyugszik. A gyermek belőlünk nyer stabilitást a cumi vagy a takaró helyett. Ha amúgy normális az alsó és felső állcsont viszonya, akkor az addig kialakult deformitások, mint például a cumi okozta nyitott harapás – szépen visszarendeződik magától. Ez maga a legszebb és legolcsóbb “szülői fogszabályozás”.
Ha a rossz szokás abbahagyása után hónapokkal sem látunk javulást, mindenképp kérjünk fogszabályozási konzultációt. Léteznek óvodás korban adható egyszerű, mégis rendkívül hatékony eszközök, melyek nem közvetlenül a fogakra, hanem az ajakizomzatra, nyelvre, orcára hatva terelik megfelelő irányba a csontokat és ezzel a fogazatot. Érdemes megkérdezni, érdemes utánajárni.
Cumi helyett Myofunkcionális tréner
A rossz szokások mellett más háttere is lehet annak, ha érdemes már egész kora gyermekkorban finoman rásegíteni a csontok fejlődésére. Ilyen például, ha egy gyermeknél orrlégzés helyett szájlégzés állandósul. A nyitott szájjal megváltozik a fej tartása, elgyengülhetnek a felső ajkak, megerősödhet az állcsúcson levő izomzat, áthelyeződik a nyelv pozíciója a szájban.
Apró változások ezek, összességében azonban mégis kifejezett elváltozásokat indítanak el, melyek következménye a két állcsont megfelelő harapási viszonyának megváltozása lesz. A fogak váltásakor az elváltozás még kifejezettebbé válik, ekkor már a szülő is kezd biztos lenni abban, hogy fogszabályzó kell. Ha addig nem is, fogváltáskor mindenképp érdemes konzultációt kérni fogszabályzó szakembertől!
Az óvodás korban adható myofunkcionális trénerek nagyon egyszerű, könnyen viselhető eszközök. Ezek nem a fogakra, hanem az izmokra (ajak, nyelv, orca) vannak hatással, hordásukkal a kibillent izomegyensúly helyreállítható. Puha, rugalmas szilikon gumi eszközök ezek, ránézésre a boxolóknál ismert fogvédő sínre hasonlítanak.
A tréner hordása nem közvetlenül hat a fogakra. Abban segít, hogy a maradó fogak helyes pozícióban nőjenek majd ki a helyükön, segít visszaalakítani rossz szokás miatt kialakult elváltozásokat, segít helyreállítani az orrlégzést, képes tompítani, vagy jobb irányba befolyásolni genetikai hátterű harapási rendellenességeket. Igaz, új szokást, a tréner hordásának szokását kell kialakítani gyermekünkben, mely szintén sok szeretetet és erős elhatározást igényel, de ha elkötelezetten tekintjük gyermekünk jövőjét, nem fogunk meghátrálni.
Ha nem vagyunk biztosak, kérjük ki a szakember tanácsát! Egy fogszabályozási konzultáció nem fáj, nem kényelmetlen, kb. 2 mozijegy árából kifizethető és fél óra alatt lezajlik. Ha az derül ki, hogy nem kell kezelés, vagy korai még elindítani a kezelést, megnyugodhatunk, de legalább több információnk lesz a hogyan továbbról. Ha viszont 5 éves gyermekünkön egy egyszerű, éjjel viselhető trénerrel segíthetünk, akkor számos későbbi problémát, nehézséget előzhetünk meg az időben megkezdett kezeléssel.
